Az étrend-kiegészítők 60%-al csökkenthetik az örökletes rák kockázatát

Az eredmények annyira meggyőzőek voltak, amikor kifejezetten a felső gasztrointesztinális (GI) rákok kockázatának csökkentéséről volt szó, hogy a kutatók most meg akarják ismételni őket, hogy biztosak legyenek abban, hogy nem hagynak ki semmit.

„Azt találtuk, hogy a rezisztens keményítő több mint 60 százalékkal csökkenti a rákos megbetegedések egy sorát. A hatás a bélrendszer felső részén volt a legszembetűnőbb”

– idézi John Mathers táplálkozástudományi szakértőt, az angliai Newcastle Egyetem vezető kutatóját a ScienceAlert.

A felső tápcsatorna rákos megbetegedései közé tartozik a nyelőcső-, a gyomor- és a hasnyálmirigyrák.

„Az eredmények izgalmasak, de a felső tápcsatornában mutatkozó védőhatás nagysága váratlan volt, ezért további kutatásokra van szükség az eredmények megismétléséhez”

– teszi hozzá az egyik kutató és a Leedsi Egyetem genetikai epidemiológusa, Tim Bishop.

A rezisztens keményítő olyan keményítőtípus, amely áthalad a vékonybélen, majd a vastagbélben erjed, ahol táplálja a hasznos bélbaktériumokat. Rostszerű kiegészítőként lehet kapni, és természetes módon számos élelmiszerben megtalálható, például az enyhén zöld banánban, a zabban, a főtt és lehűtött tésztában és rizsben, a borsóban és a babban.

Az úgynevezett double-blind vizsgálatot, melyben sem a résztvevők, sem a kutató nem tudja, hogy a résztvevők milyen kezelésben vagy beavatkozásban részesülnek, amíg a klinikai vizsgálat véget nem ér, 1999 és 2005 között végezték, és 918, Lynch-szindrómában szenvedő ember bevonásával végezték. A Lynch-szindróma az egyik leggyakoribb genetikai hajlam a rák kialakulására, amelyről tudunk, és becslések szerint 300 emberből körülbelül egy hordozza az ezzel kapcsolatos gént.

Azoknál, akik a Lynch-szindróma génjeit örökölték, jelentősen megnő a vastagbélrák, valamint a gyomor-, méhnyálkahártya-, petefészek-, hasnyálmirigy-, prosztata-, húgyúti, vese-, epeúti, vékonybél- és agydaganat kialakulásának kockázata.

Hogy kiderítsék, hogyan lehetne csökkenteni ezt a kockázatot, a résztvevőket véletlenszerűen két csoportba sorolták, ahol 463-an tudtán kívül kaptak napi 30 grammnyi rezisztens keményítőt por formában két éven keresztül, ami nagyjából egy nem egészen érett banán napi elfogyasztásának felel meg.

További, 455 Lynch-szindrómás személy placebót kapott naponta, amely úgy nézett ki, mint a keményítőpor, de nem tartalmazott hatóanyagokat. A két csoport eredményeit tíz évvel később megvizsgálták, melynek az eredményeit nemrég közzétették a kutatók.

A követési időszakban mindössze öt új felső gasztrointesztinális (GI) rákos megbetegedés történt a 463 ember között, akik a rezisztens keményítőt szedték. Ehhez képest a placebocsoportban lévő 455 ember között 21 felső GI-rákos eset fordult elő, ez elég figyelemre méltó csökkenés.

„Ez azért fontos, mert a felső tápcsatorna rákos megbetegedéseit nehéz diagnosztizálni, és gyakran nem észlelik őket idejekorán”

– mondja Mathers.

Volt azonban egy terület, ahol a rezisztens keményítő nem sok változást hozott – a bélrákok arányában. További munkára van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan mi is történik itt, de a csapatnak van néhány ötlete.

„Úgy gondoljuk, hogy a rezisztens keményítő csökkentheti a rák kialakulását az epesavak bakteriális anyagcseréjének megváltoztatásával és az epesavak azon típusainak csökkentésével, amelyek károsíthatják a DNS-ünket, és végül rákot okozhatnak. Ez azonban további kutatásokat igényel”

– fogalmazott Mathers.

Bár a kísérletet olyan embereken végezték, akik már genetikailag hajlamosak a rák kialakulására, és nem feltétlenül vonatkozik a szélesebb közönségre, sokat tanulhatunk abból, ha jobban megértjük, hogyan segíthet az ellenálló keményítő a rák elleni védelemben.

Az eredeti vizsgálatot CAPP2 tanulmánynak nevezték el, és a kutatócsoport most CaPP3 néven folytatja az utóvizsgálatot, amely több mint 1800 Lynch-szindrómás ember bevonásával zajlik.

Bár aggasztónak tűnhet, hogy a vastagbélrákos megbetegedések arányát a jelek szerint nem befolyásolta az ellenálló keményítő, a tanulmánynak ezen a téren is jó hírei vannak.

Az eredeti vizsgálat azt is vizsgálta, hogy a napi aszpirin szedése csökkentheti-e a rák kockázatát. A kutatócsoport még 2020-ban tette közzé eredményeit, amelyek szerint az aszpirin 50 százalékkal csökkentette a Lynch-szindrómás betegeknél a vastagbélrák kockázatát.

„A Lynch-szindrómás betegek nagy kockázatúak, mivel nagyobb valószínűséggel alakulnak ki náluk rákos megbetegedések, ezért létfontosságú annak megállapítása, hogy az aszpirin felére csökkentheti a vastagbélrák és a rezisztens keményítővel szembeni egyéb rákos megbetegedések kockázatát. A kísérletünk alapján a NICE [az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi és Ápolási Kiválósági Intézete] most már a magas genetikai rákkockázatú emberek számára is ajánlja az aszpirint, az előnyök egyértelműek – az aszpirin és a rezisztens keményítő működik”

– mondta Sir John Burns, a Newcastle Egyetem genetikusa, aki Mathersszel együtt vezette a kísérletet.

Nyitókép: Shutterstock