3 alattomos ok, amiért fáradtan ébredsz
Az éjszakánként hét-kilenc óránál kevesebbet alvásnak komoly egészségügyi következményei vannak. A kutatások szerint az elégtelen vagy rossz minőségű alvás hatással lehet az immunrendszerre, a szív egészségére, a testsúlyra, a bőrre, az agyra és még sok másra, egyebek között az energiaszintre és az éberségre is, ami megnehezíti a napi tevékenységeket.
A National Sleep Foundation szerint az amerikaiak 45%-a véli úgy, hogy a rossz vagy nem elég jó minőségű alvás legalább egyszer befolyásolta a mindennapi életét az elmúlt héten.
A Nature Communications című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint azonban néhány más, módosítható életmódbeli tényező jobban befolyásolhatja az éberségi szintet, mint a genetika. Azok az emberek, akik rendszeresen mozognak, szénhidrát teli reggelit esznek, és viszonylag egyenletes a vércukorszintjük, általában éberebbnek érzik magukat.
A 833 18 és 65 év közötti felnőtt adatait összegyűjtő, kéthetes kutatásban ikreket és nem rokon felnőtteket is bevontak, hogy meg tudtják becsülni a genetika hatását az eredményekre. A kísérleti személyek a vizsgálati időszakban gyorsulásmérőt viseltek a csuklójukon, hogy nyomon kövessék az aktivitási szintjüket és az alvást, valamint egy alkalmazáson keresztül rögzítették az ételfogyasztásukat és az éberségüket (0-tól 100-ig terjedő skálán háromóránként értékelve).
Minden résztvevő előre elkészített reggelit kapott a vizsgálat során, melyek ugyanannyi kalóriát tartalmaztak minden nap, és a menük különböző makrotápanyag-összetételű ételeket kínáltak, beleértve a magas szénhidrát-, fehérje- és rosttartalmú ételeket (melyeket különböző napokon fogyasztottak), valamint egy mérsékelt fehérje-, szénhidrát- és rosttartalmú kontroll étkezést.
A kutatók valószínűleg nem lepődtek meg azon a tényen, hogy azok a személyek, akik a szokásosnál tovább aludtak vagy később ébredtek, másnap reggel éberebbnek érezték magukat. Ennél meglepőbb eredménynek számított azonban a többi eredmény, például, hogy azok, akik a következő szokásokkal rendelkeztek, magasabb szintű reggeli éberségről számoltak be:
- Fizikailag aktívak voltak az előző nap 10 legaktívabb órájában (de nem közel a lefekvéshez)
- magasabb szénhidráttartalmú, fehérjét és zsírt is tartalmazó reggelit fogyasztottak
- alacsonyabb glikémiás terhelés a nap többi étkezésénél, ami azt jelenti, hogy stabilabb vércukorszintet tudtak fenntartani.
A kutatók azt is megállapították, hogy azok a résztvevők, akik összességében pozitívabb hangulatról számoltak be, éberebbnek érezték magukat, mint a pesszimistább személyek. Úgy tűnt, hogy a genetikai tényezőknek nagyon csekély, sokkal kisebb hatása van az éberségi szintre, mint az aktivitásnak, az alvásnak és az étrendnek.
A korábbi tanulmányok a csökkent éberséget a kevésbé produktív napokkal, a nagyobb autó baleseti kockázattal, az ítélőképesség akadályozottságával, a kisebb éberséggel, a több hibával és a döntéshozatali nehézségekkel hozták összefüggésbe.
Az új tanulmány szerint tehát a magasabb szénhidráttartalmú, de kiegyensúlyozott reggeli, a reggeli vagy délutáni edzés, a glikémiás index szempontjábók meglehetősen alacsony étkezési terv és az elegendő alvás mind hatással lehet az éberségi szintre.
Több kutatásra van azonban szükség ezen eredmények megerősítéséhez, mert a vizsgálat részben önbevallásos adatokon alapult, viszonylag kis mintát érintett, a résztvevők általános életmódjának csak bizonyos aspektusait mérte, és nem vette figyelembe az éberségi szintek ismert tényezőjét, a fényexpozíciót.
Nyitókép: Shutterstock
