Az idő haladtával kevesebbet alszol? Ezt okozhatja
A PLOS Medicine című szaklapban közzétett kutatás a Whitehall II kohorszvizsgálatból származó több mint 7000 50, 60 és 70 éves korú férfi és nő egészségére gyakorolt hatását elemezte az alvás időtartamát.
A kutatók azt vizsgálták, hogy 25 éven keresztül milyen összefüggés volt az egyes résztvevők alvásideje, a halálozás és az között, hogy két vagy több krónikus betegséggel (multimorbiditás), például szívbetegséggel, rákos megbetegedéssel vagy cukorbetegséggel diagnosztizálták-e őket, olvasható a Medical Xpress cikkében.
Azoknál, akik 50 éves korukban öt órát vagy annál kevesebbet aludtak, 20%-kal nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak krónikus betegséget, és 40%-kal nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak két vagy több krónikus betegséget 25 év alatt, mint azoknál, akik legfeljebb hét órát aludtak.
Ezenkívül az 50, 60 és 70 éves korban öt órát vagy annál kevesebbet alvó személyeknél 30-40%-kal megnő a multimorbiditás kockázata azokhoz képest, akik legfeljebb hét órát aludtak.
A kutatók azt is megállapították, hogy az 50 éves korban öt óra vagy annál kevesebb alvás időtartama 25%-kal megnövekedett halálozási kockázattal járt a 25 éves követés során. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a rövid alvás időtartama növeli a krónikus betegség(ek) kockázatát, amelyek viszont fokozzák a halálozás kockázatát.
A tanulmány vezető szerzője, Dr. Severine Sabia (UCL Epidemiológiai és Egészségügyi Intézet) elmondása szerint a magas jövedelmű országokban egyre nő a multimorbiditás, és az idősebb felnőttek több mint felének ma már legalább két krónikus betegsége van. Ez komoly kihívást jelent a közegészségügy számára, mivel a multimorbiditás magas egészségügyi szolgáltatások igénybevételével, kórházi kezelésekkel és rokkantsággal jár.
„Ahogy az emberek idősödnek, úgy változnak az alvási szokásaik és az alvásszerkezetük. Mindazonáltal ajánlott éjszakánként hét-nyolc órát aludni – mivel az ezt meghaladó vagy alatta lévő alvásidőt korábban összefüggésbe hozták az egyes krónikus betegségekkel. Eredményeink azt mutatják, hogy a rövid alvás időtartama szintén összefügg a multimorbiditással”
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy a jobb alvás érdekében fontos a jó alváshigiénia elősegítése, például az, hogy alvás előtt a hálószoba csendes, sötét és kellemes hőmérsékletű legyen. Azt is tanácsolják, hogy lefekvés előtt kerüljük az elektronikus eszközök használatát és a nagy étkezéseket. Emellett a fizikai aktivitás és a napközbeni fényexpozíció szintén elősegítheti a jó alvást.
Ha azonban egy résztvevőnél már diagnosztizáltak krónikus betegséget, akkor a hosszú alvásidő körülbelül 35%-kal nagyobb kockázatot jelent egy másik betegség kialakulására. A kutatók úgy vélik, hogy ennek oka lehet az alvást befolyásoló egészségi állapot.
„Az elegendő alvás lehetővé teszi a szervezet számára a pihenést. Számos egyéb mód is van arra, hogy a rossz alvás növelheti a szívbetegség vagy a sztrók kockázatát, beleértve a gyulladás fokozása és a vérnyomás emelkedése révén. Ez a kutatás egy növekvő számú kutatáshoz járul hozzá, amely rávilágít a jó éjszakai alvás fontosságára”
– fogalmazott Jo Whitmore, a British Heart Foundation vezető szívgondozója.
A tanulmány korlátai
A kutatók önbevallásos adatokat használtak az alvásról, ami valószínűleg ki van téve a torzításnak, bár 4000 olyan résztvevő adatainak felhasználásával, akiknek az alvását elektronikus eszközzel mérték, megerősítették az eredményeket.
Eközben az alvásminőségre vonatkozó adatok csak a 60 és 70 évesek esetében álltak rendelkezésre. A Whitehall II. tanulmányban csak a közszolgálat tagjai vettek részt, akiket a vizsgálatba való felvételükkor alkalmaztak, és valószínűleg egészségesebbek, mint az általános népesség.
Nyitókép: Shutterstock
