A környezeti zaj összefüggésbe hozható a sztrók kockázatával
Ez a Noise & Health című folyóiratban néhány hónapja közzétett tanulmány eredménye. A Montreal szigetén élő közel 1,1 millió emberből álló kohorsz 2000 és 2014 közötti időszakra vonatkozó adminisztratív egészségügyi adatait keresztezték a sziget egész területén ugyanebben az időszakban mintegy 200 zajszintmérővel rögzített zajmérésekkel.
Az Audrey Smargiassi, a Montreali Egyetem Közegészségügyi Iskolájának (ESPUM) professzora csapata által összeállított zajadatok mostantól a CANUE, egy kanadai kutatói konzorciumon keresztül érhetők el.
„Számos, főként európai tanulmány kimutatta, hogy a zaj káros hatással van a szív- és érrendszeri egészségre. Egyesek összefüggést állapítottak meg a zajszennyezés és a szívinfarktus előfordulása között”
– mondta a longitudinális vizsgálatot végző Larisa Inès Yankoty doktorandusz hallgató a Medical Xpressnek.
Megjegyezte azonban, hogy a mostani tanulmány azon kevesek egyike, amely összefüggést állapított meg a zaj és a sztrók előfordulása között.
Erősebb összefüggés az ischaemiás sztrók esetében
A vizsgált időszakban Montreal szigetén több mint 25 000 ember került kórházba sztrók miatt, ami a 45 éves és idősebb lakosság 2,5%-át jelenti.
Több mint ötször annyi ischaemiás sztrók (több mint 21 000) volt, mint vérzéses sztrók(4 000). Az iszkémiás sztrók akkor következik be, amikor egy vérrög elzár egy agyi eret, míg a vérzéses sztrók esetében egy koponyában lévő ér szakad meg.
Montreal szigetén a környezeti zaj a forgalmas utak környékén a legmagasabb; az eredmények ezért arra utalnak, hogy a fő artériák közelében élőknél nagyobb a sztrók kockázata.
„Ne feledjük, hogy a zaj és az ischaemiás sztrók kockázata közötti összefüggésről beszélünk, nem pedig ok-okozati kapcsolatról. Statisztikai elemzéseink nem tökéletesek, és nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy a sztrók kifejezetten a környezeti zajnak köszönhető”
– mutatott rá Smargiassi.
Ez a tanulmány kiegészíti a Health Effects Institute által júniusban közzétett nemzetközi jelentést, amely az 1980 és 2019 között megjelent 353 tudományos cikket tekintette át a közlekedés okozta légszennyezés egészségügyi hatásairól. Smargiassi volt az egyik szerző.
Mit jelentenek a decibelszámok?
Tanulmányok szerint az éjszakai 40 dBA és a nappali 55 dBA feletti zaj fáradtságot, stresszt, alvási vagy hangulati zavarokat és szív- és érrendszeri problémákat okozhat.
A 85 és 105 dBA közötti zajnak való krónikus kitettség hosszú távon a hallásvesztés kockázatával jár. A 105 dBA és afeletti értékeknél a fülzúgás vagy akár a süketség azonnali kockázata áll fenn.
Nyitókép: Shutterstock
