Női orális fogamzásgátló tabletta rózsaszín háttéren

Az orális fogamzásgátlók növelhetik a sztrók kockázatát

Az Uppsalai Egyetem új tanulmánya szerint az orális fogamzásgátlók és a menopauzában alkalmazott hormonterápia növeli a sztrók kockázatát. A megnövekedett kockázat a kezelés első évében a legnagyobb, majd csökken.


A Stroke című szaklapban nemrég publikált tanulmány a UK Biobank adatbázisából származó több mint negyedmillió nő adatain alapul.

„Az orális fogamzásgátlót szedni kezdő nőknél kétszer nagyobb volt a sztrók kockázata, de csak a használat első évében. Ha folytatták az orális fogamzásgátlók szedését, a kockázat csökkent, és több mint egy év használat után már nem tapasztaltunk megnövekedett kockázatot”

– idézi Therese Johanssont, az Uppsalai Egyetem Immunológiai, Genetikai és Patológiai Tanszékének munkatársát, a tanulmány egyik vezető kutatóját a Medical Xpress.

Az egész világot tekintve a sztrók a második leggyakoribb rokkantsági és korai halálozási ok, ami az összes haláleset 11%-ának felel meg évente. A sztrókot az agy véráramlásának megváltozása okozza, vagy vérrög – agyi infarktus – okozta elzáródás, vagy agyvérzés miatt.

Az úgynevezett exogén ösztrogént tartalmazó hormonok szedhetők orális fogamzásgátlóként a nem kívánt terhesség elleni védekezés érdekében, vagy hormonterápiaként a menopauza idején az akkor bekövetkező ösztrogénvesztés kompenzálására. A hormonterápia segít csökkenteni a menopauza számos tünetét, beleértve a hőhullámokat, a hüvelyszárazságot és a hangulatingadozásokat.

Az ösztrogénnek bizonyítottan védő hatása van az érrendszer egészségére, de a vérrögképződés fokozott kockázatával is összefügg.

A vonatkozó tanulmányban, amely a brit UK Biobank biogyógyászati adatbázis adatain alapul, a kutatók összehasonlították a sztrók, valamint annak speciális altípusai, az agyi infarktus és az agyvérzés előfordulási gyakoriságát az exogén hormonokat szedő és a nem szedő nők között.

„Abban a korban, amikor a nők általában elkezdik az orális fogamzásgátlók szedését, nagyon kevesen skapnak sztrókot. Az orális fogamzásgátlót szedők és az azt nem szedők között az élethosszig tartó kockázat közötti különbség ezért kicsi, még akkor is, ha a rövid távú kockázat megnövekedett”

– mondja Therese Johansson.

A hormonterápiát korábban összefüggésbe hozták a sztrók fokozott kockázatával, ha több évvel a menopauza után szedték. Az is felmerült, hogy véd a sztrók ellen, ha a menopauza előtt vagy közvetlenül utána kezdték el a kezelést.

„A hormonterápia első évében a sztrók mindkét változatának, az agyi infarktusnak és az agyvérzésnek a megnövekedett kockázatát láttuk, és az agyi infarktus kockázata az első év után is magas maradt. A korábbi kutatások eredményeitől eltérően a sztrók fokozott kockázatát láttuk azoknál a nőknél, akik már a menopauza előtt elkezdték a hormonterápiát. De azt is láttuk, hogy azoknál a nőknél, akik nem részesültek hormonterápiában, szintén megnövekedett a sztrók kockázata, amikor a menopauza elkezdődött, míg azoknál, akiket kezeltek, nem volt megnövekedett annak kockázata, amikor a menopauza elkezdődött”

– fogalmazott Åsa Johansson, a tanulmány egyik szerzője.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbb nő jól tolerálja az exogén hormonokat, és élvezheti azok pozitív hatásait. Az orális fogamzásgátlók lehetővé teszik a nők számára a nem tervezett terhességek megelőzését, és számos, a nőket érintő betegséget, köztük a petefészekrákot és a méhnyálkahártya rákot is megelőzhetnek. A hormonterápia jelentősen javíthatja az életminőséget a klimaxos tünetek enyhítésével, és megelőzheti a csontritkulást is. Egyes nőknél azonban az exogén hormonok használata esetén megnő a sztrók kockázata, és eredményeink lehetővé tehetik a nők és az orvosok számára, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak arról, hogy mely nőknek érdemes hormonokat használniuk”

– tette hozzá Therese Johansson.

Nyitókép: Shutterstock