Sokan örömmel fogadták a koronavírus elleni vakcinát, viszont rengetegen nem éltek a oltás lehetőségével. Ennek rengeteg oka lehet, de a leggyakoribb magyarázat a bizalmatlanság. Egy kutatócsoport azt kezdte vizsgálni, milyen gyerekkori tényezők befolyásolhatták ezt a nézetet.
Életútkutatók munkájukból adódódóan tisztában vannak vele, hogy számos felnőttkori tulajdonság, attitűd vagy jellem egy gyerekkori trauma, vagy éppen neveltetés miatt alakult ki. A Dunedin Study tagjait ez arra engedte következtetni, hogy az erős ellenszenv a vakcinával kapcsolatban valójában egy gyerekkori behatás szüleménye.
1972 és 73 között született csoportot vizsgáltak meg. A tanulmányban 1037 résztvevő életéről tettek fel kérdéseket, melyben olyan témakörök is helyet kaptak, mint a gyerekkoruk, tapasztalataik, valamint fizikai és mentális képességeiket is tesztelték. A szakértők megállapításai szerint a csoport 13 százaléka nem tervezi beadatni a koronavírus elleni védőoltást.
Fotó: Unsplash/Tai's Captures
Ebben a számban a férfiak és a nők aránya nagyjából megegyező, és a kérdésekre adott válaszokból az is kiderült, hogy sok oltásrezisztens felnőtt gyermekkorában kedvezőtlen élményekkel találkozott, például bántalmazással, rossz bánásmóddal, nélkülözéssel vagy elhanyagolással, de még az alkoholista szülők is rendszeresen szóba kerültek.
Ezek az élmények kiszámíthatatlanná tették a gyerekkorukat, így felnőttként személyiségük alapját képezi, hogy nem bíznak a rendszerben és olyan eljárásokban, melyeket nem ismernek teljesen. A 18 éves korban végzett vizsgálatok azt is bebizonyították, hogy az ilyen traumákat átélt személyek gyakran szélsőségesen reagálnak a düh és a félelem érzéseire.
Mindezek mellett a negatív hangulatok kognitív problémákkal is társultak. Egyes oltásrezisztens résztvevőknek gyermekkoruk óta nehézségeik voltak az oktatási intézményekben. A középiskolában rosszul olvastak és alacsony pontszámokat értek el a vizsgálat során a szövegértést és a feldolgozási sebességet mérő teszteken.
Szakértők szerint ez a bizalmatlanság legfőképp a helyes és részletes információnyújtással küzdhető le világszerte. Ez vonatkozik az országok vezetőire, valamint a gyógyászatban dolgozókra is. Mindezzel nagyfokú bizalmat lehetne elérni azoknál az embereknél, akik nem tennék ki magukat az ismeretlen hatóanyagoknak.
Nyitókép: Unsplash/Daniel Schludi
Forrás: ScienceAlert
