Hatással van a mentális egészségre, hogy mikor eszel — figyelsz erre?

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a többéves éjszakai műszakban töltött idő után sem alkalmazkodik teljesen az emberi szervezet a megváltozott napirendhez. Sőt, a negatív hatások a hosszabb idő elteltével csak romlanak. Hogyan védekezhetnek akkor a depresszió és a szorongás ellen például az ápolók, a biztonsági őrök vagy a tűzoltók?

A melatonin- és fényterápiákat már vizsgálják, mint alternatív megoldásokat felborult bioritmus esetén. Ezen túl viszont tesztelnek egy másik, csodákra képes praktikát, mégpedig az evésre kijelölt napszakok gondos megválogatását.

Bizonyítékok vannak arra, hogy az éjszakai étkezés befolyásolja az anyagcsere folyamatát. Ez lehet az egyik oka annak, hogy az esti műszakban dolgozóknak általában magasabb a testtömegindexük és a derék-csípő arányuk, mint a nappal munkában lévőknek. A csökkent glikémiás kontroll szintén gyakori kockázati tényezője a hangulatzavaroknak.

Ezeket az adatokat figyelembe véve a kutatókat az érdekelte, hogy az éjszakai étkezések elkerülése csökkentheti-e a felborult napirend káros hatásait. Az adatgyűjtési folyamat során a kutatók 19 résztvevővel szimulált éjszakai munkát végeztettek egy kontrollált kísérletben.

Míg a csoport egyik fele kizárólag a nappali órákban evett, addig a többiek mindkét napszakban fogyasztottak. A kísérlet minden más része azonos volt — írja a ScienceAlert. Az alanyok ugyanannyit aludtak, egységes kalóriamennyiséget vittek be, fizikai aktivitásaik mértéke is megegyezett, illetve a fényviszonyok is hasonlóak voltak.

Azoknál a dolgozóknál, akik nappal és éjszaka is étkeztek, 26 százalékos növekedést találtak a depresszióhoz hasonló hangulati szintekben, valamint 16 százalékos emelkedést a szorongáshoz kapcsolódókban. A csak nappal evőknél nem találtak hasonló eltérést.

„Bizonyítékot találtunk arra, hogy az étkezések időzítése mérsékelt vagy nagymértékű hatással volt a depresszió- és szorongásszerű hangulati szintekre a szimulált éjszakai munka során, és hogy ezek a hatások összefüggésbe hozhatók a belső cirkadián ritmus eltérésének mértékével"

— mondták a szerzők.

További kutatásokra van szükség annak feltárására, hogy az éjszakai glükózintolerancia esetleg szerepet játszhat-e ebben az eredményben. Emellett még arra is választ kell találni, hogy a rosszul beállított cirkadián ritmus megváltoztathatja-e a bélmikrobiótát oly módon, hogy az rontsa a mentális egészséget.

Nyitókép: Shutterstock