Túlsúlyos nő derekát mérőszalaggal mérő orvos

Nem a kevesebb evés és több mozgás a fogyás garanciája

Egy új tanulmány szerint az a felszínes tanács, hogy kevesebbet együnk és többet mozogjunk, többet árt, mint használ.

Egy, a Family Practice című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint az esetek többségében az orvosok olyan fogyókúrás tanácsokat adnak a betegeknek, amelyek inkább elvontak, mint megvalósíthatóak, túl homályosak ahhoz, hogy hasznosak legyenek, és nem mindig támasztja alá őket a tudomány.

Az angliai Oxfordi Egyetem szakértői csoportja 159 hangfelvételt vizsgált meg, amelyeken a háziorvosok és a testtömeg-indexük alapján elhízottnak kategóriába eső pácienseik közötti konzultáció volt hallható. Gyakoriak voltak a felszínes tanácsok, köztük az az útmutatás, hogy a páciensnek egy kicsit változtatnia kellene az életmódján. A találkozók mindössze 20%-ánál adtak az orvosok tanácsot arra vonatkozóan, hogy miként lehet ténylegesen elérni az általuk javasolt fogyást.

A gyakori javaslatok között szerepeltek a következő tippek, amelyeket valójában nem támasztanak alá a jelenlegi tudományos eredmények:

  • Egyen kevesebbet, mozogjon többet
  • Lépcsőzzön
  • Vigyázzon, mit eszik
  • Csökkentse a szénhidrátokat
  • Használjon alkalmazást a bevitt és a leadott kalóriák nyomon követésére
  • Mozogjon annyit, amennyit az ízületei megengednek
  • Készítse el a saját gluténmentes lisztjét, mivel abban nem lesz cukor (ami teljesen hamis; a glutén mégiscsak egy fehérje).
„Elemzésünk azt mutatja, hogy a klinikusok többnyire nem adnak hatékony tanácsokat, és így még ha a betegek követnék is a tanácsokat, nem valószínű, hogy fogynának”

– írják a kutatók a folyóiratban, megjegyezve, hogy a „kevesebb evés, több mozgás" szemlélet volt a tartalék ajánlás, amikor más források nem álltak rendelkezésre.

Határozottan érthető, hogy miért jelent kihívást a személyre szabottabb, árnyaltabb tanácsadás. Mivel a jelenlegi orvosi rendszer inkább kezelés- és betegségközpontú, mintsem a megelőzésre összpontosít, az orvosegyetemi tananyag során nagyon kevés időt fordítanak a táplálkozásra és a fizikai aktivitásra.

Ez egy újabb jó ok, amiért fontos, hogy konzultáljunk az ezekre a területekre szakosodott szakértőkkel, például regisztrált dietetikusokkal és gyógytornászokkal. Ráadásul az orvosoknak gyakran túl kevés az idejük ahhoz, hogy valóban megismerjék betegeik szokásait és egyéb olyan külső tényezőket, amelyek hatással lehetnek az általános jóllétre, arról nem is beszélve, hogy a kutatási terület folyamatosan fejlődik, és ijesztő lehet lépést tartani a krónikus betegségek megelőzésének legújabb legjobb gyakorlataival.

„Az orvosoknak világos iránymutatásokra van szükségük arra vonatkozóan, hogyan beszéljenek opportunista módon az elhízással élő betegekkel a fogyásról. Ez segíthet nekik abban, hogy elkerüljék a stigmatizáló sztereotípiák felerősítését, és hatékony segítséget nyújtsanak a fogyni vágyó betegeknek”

– mondtaMadeleine Tremblett, a tanulmány vezető szerzője, az angliai Oxfordi Egyetem Nuffield Department of Primary Care Health Sciences minőségi kutatója sajtóközleményében.