Egy nő az érzéseivel küzd

Íme 3 félrevezető mítosz a személyiségzavarról!

A személyiségzavarokkal kapcsolatban rengeteg tévhit kering a világban, többek között a média és a popkultúra befolyásoló ereje miatt. A hibás információk elterjedése hozzájárul az előítéletekhez, valamint a rossz, illetve hiányos kezelésekhez. Alábbi cikkünkben három téves ismeretet írtunk össze.

1. A személyiségzavarok okai ismeretlenek

„A tudósok még mindig nem tudják biztosan, hogy mi okozza a személyiségzavarokat"

Valószínűleg mindenki találkozott már ezzel a mondattal, aki legalább egy kicsit jobban belemerült a témába az átlagnál. Ez a hozzáállás azt a feltételezést kelti az emberekben, hogy a jövőben egyszer feltárnak egy apró hibakódot az agyban, melyet egyszerűen korrigálni tudnak, ezzel pedig gyógyíthatóvá válik az állapot.

A személyiség két dologból épül fel: egyrészről az öröklött genetikai elemekből vagy vonásokból, valamint a tanult tapasztalatokból. Ennek értelmében a személyiségzavarok a genetikai sérülékenység és valamilyen felkavaró korai élettapasztalat eredményei. Mindezek értelmében nem gyógyíthatók egyszerűen valamilyen tablettával vagy műtéttel.

2. Az ilyen rendellenességek kezelhetetlenek 

Egy n\u0151 az \u00e9rz\u00e9seivel k\u00fczd

Fotó: Shutterstock

Külső szemmel nagyon sokan azt feltételezik, hogy az egyes PDO-k — személyiségzavarok — kezelhetetlenek és nincsen gyógymódjuk. Ma már bőséges bizonyíték áll rendelkezésünkre, melyek ennek az ellentétére világítanak rá. Tény viszont, hogy a kezelések idő- és energiaigényesek, és sok türelem kell hozzájuk a beteg és a hozzátartozói részéről is.

3.Nem kell tudomást venni róluk, amennyiben valaki nem akar

Sajnálatos módon gyakran még a szakemberek is más területre kérik magukat, amennyiben egy személyiségzavarral küzdő ember kezelésére osztják őket. Aki mégis marad, az elsősorban a személyiség hatásainak kezelésére helyezi a hangsúlyt, nem pedig a kapcsolatteremtés megkönnyítésére.

Az emberek többsége felismeri a B klaszterbe tartozó zavarokat, melyek között az antiszociális, a borderline, a hisztrionikus és a nárcisztikus személyiségzavarok szerepelnek. Na de mi a helyzet a többi, kevésbé elhíresült kategóriával? Az A klaszterbe tartozik többek között a paranoid zavar is, míg a C-ben a dependens. Legtöbbször megállnak a felmérések az első feltételezésnél, ennek következtében viszont a kezelés hibás lehet.

Nyitókép: Shutterstock

Forrás: Psychology Today