A vércsoportunk befolyásolja a korai sztrók kockázatát
Az A vércsoportúak nagyobb valószínűséggel kapnak agyvérzést 60 éves koruk előtt, mint a más vércsoportúak.
A vércsoportok a vörösvértestek felszínén megjelenő vegyi anyagok gazdag változatosságát írják le. A legismertebbek közé tartoznak az A és B nevűek, amelyek együttesen AB-ként, külön-külön A vagy B-ként, vagy egyáltalán nem, O-ként lehetnek jelen.
Még ezeken a főbb vértípusokon belül is vannak finom eltérések, amelyek a felelős gének mutációiból erednek. A genomikai kutatások nemrég egyértelmű kapcsolatot tártak fel az A1 alcsoport génje és a korai sztrók között, számol be róla a ScienceAlert.
A kutatók 48 genetikai vizsgálat adatait állították össze, amelyekben nagyjából 17 000 sztrókon átesett ember és közel 600 000 nem sztrókos kontrollszemély vett részt. Minden résztvevő 18 és 59 év közötti volt.
Az egész genomra kiterjedő keresés két olyan helyet tárt fel, amely erősen összefügg a sztrók korábbi kockázatával. Az egyik egybeesett azzal a ponttal, ahol a vércsoport génjei ülnek. Egy második, a vércsoportgének meghatározott típusainak elemzése ezután azt találta, hogy azoknál az embereknél, akiknek a genomja az A csoport valamelyik variációját kódolta, 16 százalékkal nagyobb volt az esélye a 60 éves kor előtti sztróknak, mint a más vércsoportú populációnál.
Az O1 csoport génjével rendelkezők esetében a kockázat 12 százalékkal volt alacsonyabb. A kutatók ugyanakkor megjegyzik, hogy az A vércsoportúaknál a sztrók többletkockázata kicsi, így ebben a csoportban nincs szükség extra éberségre vagy szűrésre.
„Még mindig nem tudjuk, hogy az A vércsoport miért járna magasabb kockázattal. De valószínűleg valami köze van a véralvadási faktorokhoz, például a vérlemezkékhez és az ereket bélelő sejtekhez, valamint más keringő fehérjékhez, amelyek mind szerepet játszanak a vérrögök kialakulásában”
– mondta el a vezető szerző, Steven Kittner érsebész-neurológus a Marylandi Egyetemről.
Bár a tanulmány eredményei riasztónak tűnhetnek, hogy a vércsoport megváltoztathatja a korai sztrók kockázatát, helyezzük ezeket az eredményeket kontextusba. Az Egyesült Államokban évente valamivel kevesebb mint 800 000 ember szenved sztrókot. A legtöbb ilyen esemény – körülbelül minden negyedikből három – 65 éves vagy idősebb embereket érint, és a kockázat 55 éves kor után évtizedenként megduplázódik.
A vizsgálatba bevont személyek Észak-Amerikában, Európában, Japánban, Pakisztánban és Ausztráliában éltek, a nem európai felmenőkkel rendelkezők csak a résztvevők 35 százalékát tették ki. A jövőbeni, változatosabb mintával végzett vizsgálatok segíthetnek tisztázni az eredmények jelentőségét.
„Egyértelműen több követéses vizsgálatra van szükségünk, hogy tisztázzuk a megnövekedett sztrók-kockázat mechanizmusait”
– fogalmazott Kittner.
A tanulmány másik fontos megállapítása abból származik, hogy összehasonlították azokat az embereket, akik 60 éves koruk előtt szenvedtek agyvérzést, azokkal, akik 60 éves koruk után kaptak agyvérzést. Ehhez a kutatók egy olyan adathalmazt használtak, amely körülbelül 9300 60 év feletti, sztrókot elszenvedett emberből és mintegy 25 000 60 év feletti kontrollszemélyből állt, akiknek nem volt sztrókjuk.
Azt találták, hogy az A vércsoportúak megnövekedett sztrók-kockázata a késői sztrók-csoportban jelentéktelenné vált, ami arra utal, hogy a korai életkorban bekövetkező sztrókoknak más mechanizmusa lehet, mint a későbbiekben bekövetkezőknek.
A fiatalabb embereknél bekövetkező sztrókot kevésbé valószínű, hogy az artériákban felhalmozódó zsírlerakódások (az úgynevezett érelmeszesedés) okozzák, és sokkal valószínűbb, hogy a vérrögképződéssel kapcsolatos tényezők, állítják a szerzők.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a B vércsoportú embereknél életkortól függetlenül mintegy 11 százalékkal nagyobb a sztrók valószínűsége a stroke-ot nem szenvedő kontrollcsoporthoz képest.
Korábbi tanulmányok szerint a genomnak a vércsoportot kódoló része, az úgynevezett „ABO-lókusz” összefüggésbe hozható a koszorúér-meszesedéssel, amely korlátozza a véráramlást, és a szívinfarktussal.
Az A és B vércsoport genetikai szekvenciáját a vénákban kialakuló vérrögök, az úgynevezett vénás trombózis kissé magasabb kockázatával is összefüggésbe hozták.
Nyitókép: Shutterstock
