3 táplálkozás és fogyás mítosz egy egészségesebb 2023-ért

Nem meglepő, hogy az interneten sok diétás mítoszba futunk bele. Ezek lehet, hogy tartalmaznak némi igazságcsírát, de összességében nem túl eredményesek vagy egészségesek. Három gyakori táplálkozási mítoszt mutatunk, melyek sokszor jönnek szembe velünk a közösségi médiában, de nem sok valóságalapjuk van.

Mítosz #1: Mindenkinek ketogén diétáznia kell vagy az alacsony szénhidráttartalmú étkezést követnie

Bár a ketogén diéta és az alacsony szénhidráttartalmú étkezés fogyást idézhet elő, Dr. Rekha B. Kumar, a Cornell orvosi egyetemi docense szerint ezek az étkezési minták nem mindenki számára alkalmasak, vagy olyan egészségügyi állapotok miatt, mint a cukorbetegség, amelyek veszélyessé tehetik a súlyos szénhidrátcsökkentést, vagy mert ezek a tervek nem illeszkednek az egyén biológiájához, és egy másik étrend hatékonyabb lenne.

Az élelmiszerek típusa, amelyeket ezeken a diétákon követnek, különösen a ketogén diéta, amely a zsírokra összpontosít - szintén aggodalomra ad okot, mondjaJen Scheinman regisztrált dietetikus.

„Azt kezdem látni, hogy az emberek sok sajtot és vajat, és rengeteg steaket, szalonnát vagy löncshúst esznek, amelyek erősen feldolgozottak, és korlátozzák a zöldségeket, a teljes kiőrlésű gabonákat és más fontos tápanyagokat, így egyensúlyhiány alakul ki az étrendjükben.”

A legegészségesebb és leghosszabb életet élő embereket vizsgáló tanulmányok azt találták, hogy étrendjüket a teljes kiőrlésű gabonafélék, a bab és a hüvelyesek tartják fenn, teszi hozzá.

„Különösen a bab és a hüvelyesek összefüggésbe hozhatók azzal, hogy az emberek tovább élnek, így ha ezeket az élelmiszereket kivágjuk, akkor elgondolkodhatunk azon, hogy mi történik az egészséggel.”

Ráadásul a keto- vagy alacsony szénhidráttartalmú étrendhez hosszú távon nehéz ragaszkodni, és amikor az emberek elkezdik visszailleszteni a szénhidrátokat az étrendjükbe, Scheinman szerint nem egészséges módon teszik ezt.

„Nem a teljes kiőrlésű gabonákra, a gyümölcsökre és a keményítőtartalmú zöldségekre koncentrálnak. Elkezdenek visszatérni az olyan egyszerű szénhidrátokhoz, mint a fehér kenyér, a cukor és a fehér tészta, és visszahíznak, majd még többet is, így ez egyfajta ciklikus jojóvá válik.”

Mítosz #2: Koffeinre van szükséged az energiához

A koffein az agyat éberebbé tevő stimuláns, de technikailag nem táplálja vagy látja el energiával a szervezetet, mondja Kumar. A koffein ugyanis nem eredményezi az ATP (adenozin-trifoszfát) sejtszintű termelését, amely szerves vegyület energiát biztosít a szervezet számára.

„Vannak ezek az agyi területek, amelyek álmossá tesznek minket, és a koffein segít lecsendesíteni ezeket az idegpályákat. Valójában az alacsony energiaszintű válságunkat maszkolja el azzal, hogy egy ragtapaszt tesz a megoldásra”

– magyarázza Scheinman.

A koffein fogyasztása függőséghez is vezethet, teszi hozzá. Lehet, hogy például reggel, majd végül a nap későbbi szakaszában támaszkodunk rá. Ha azonban később iszunk koffeint, az hatással lehet az alvásra, és ha nem alszunk jól, akkor ébredéskor ismét a koffeinhez fordulunk. Onnan pedig folytatódik a körforgás.

A megoldás az energia növelésére már a szervezetben van, mondja Scheinman.

„Minden sejtben vannak ezek az energiatermelő szervsejtek, a mitokondriumok, és ha tápláljuk őket és gondoskodunk róluk [egészséges életmóddal] – például egészséges táplálkozással, jó alvással, stresszkezeléssel – , akkor a szervezetünk olyan energiát termel, amelyre szükségünk van.”

Mítosz #3: Ki kell próbálnod a tisztítókúrákat és a méregtelenítő diétákat

A mai tisztítókúrák és méregtelenítő diéták közül szinte egyik sem bizonyítottan hatékony a rövid vagy hosszú távú anyagcsere-egészségre vagy a szív- és érrendszeri kockázatra, mondja Kumar.

„A méregtelenítés hatására egyesek rövid távon talán kevésbé érzik magukat felpuffadva, de ezek az eredmények nem tartósak, sőt, akár visszahulló vízvisszatartáshoz vagy székrekedéshez is vezethetnek”

– magyarázza.

Bár van némi igazság abban a felfogásban, hogy több méreganyag van a világban, és hogy az emberek több szennyezést lélegeznek be, több cukrot és egészségtelen ételeket esznek, és ezért meg kell szabadulniuk ezektől a szervezetükből, Scheinman szerint a szervezet már természetes módon is kiüríti a mérgező anyagokat.

„Az igazság az, hogy a testünknek van egy nagyon összetett folyamata, amely minden nap méregtelenít minket – a májunkban, a vesénkben, az emésztőrendszerünkben és a vastagbélben –, mindezek segítségével a testünk megszabadul a méreganyagoktól.”

Scheinman szerint a szervezetet ezekben a folyamatokban segítheti az egészséges táplálkozás, a minőségi alvás és a környezeti toxinoknak való kitettség korlátozása.

A tisztítókúrákhoz és méregtelenítésekhez kapcsolódó kockázatokkal kapcsolatban Scheinman elmondta, hogy az élelmiszer-alapú méregtelenítő programok, amelyek olyan dolgokat javasolnak, mint a gyümölcs- és zöldségturmixok fogyasztása vagy a korlátozott ideig tartó vegán étrend, valószínűleg ártalmatlanok. Ha azonban ezekbe a programokba táplálékkiegészítőket is bevonnak, azok veszélyesek lehetnek, mert a táplálékkiegészítők vagy szabályozottak, vagy nem, és nem vagyunk tisztában azzal, hogy mi van bennük.

Scheinman szerint a pszichológiai ártalom egy másik aggodalomra ad okot. A tisztítókúrákra és a méregtelenítésre való törekvés gyakran az ünnepek után jön, és azzal a gondolattal, hogy január 1-jéig azt ehetünk, amit akarunk, és utána méregteleníthetünk.

„Ez elősegíti az étellel való egészségtelen kapcsolatot, és azt, hogy meg kell tisztítanod a tested, vagy büntetned kell a testedet azért, amit az élvezetes evés közben tettél vele.”

Bár a diétákkal, táplálkozással és a test megtisztításával kapcsolatos trendek rövid távon fogyáshoz vagy jobb közérzethez vezethetnek, Kumar szerint ezeket nehéz hosszú távon betartani.

„A mértékletesség és a következetesség jobb hosszú távú stratégiák. Ha valaki mégis úgy dönt, hogy belevág egy trendbe vagy hóbortos diétába, akkor legyen egy terv arra, hogy utána áttérjen valamilyen mérsékeltebb megközelítésre.”

(Healthline)

Nyitókép: Shutterstock