Két ember búvárkodik

Így fejlődhetett ki az emberi empátia — az óceánokig vezethető vissza​

Az emberi empátia nem biztos, hogy teljesen egyedülálló a Földön. Elképzelhető, hogy más élőlények is képesek egymás érzéseinek átélésére. Ezt a felvetést nemrég halakon tesztelték, az eredmények pedig arra utalhatnak, hogy az együttérzés már évmilliókkal ezelőtt, a vízben kifejlődhetett.


A tanulmány hátterében álló kutatócsoport a zebradánió nevű halak viselkedését követte nyomon. A szakértők rájöttek, hogy ezek a vízi élőlények megosztják egymással félelmeiket, hogy a csoport hatékonyabban védekezhessen a közelgő veszélyek ellen. Arra is felfigyeltek, hogy minél nagyobb az ismeretség a halak között, annál nagyobb a stresszválasz a vészhelyzetet figyelő szemlélőkben.

Az oxitocin nevű peptidet általában szerelemhormonként írják le, viszont ennél sokkal nagyobb szerepe van. Többek között ez az érzelmi jelzések központi eleme. A megfigyelések során rájöttek, hogy a bajba került halak valamiféle kémia jelzést adnak le a vízben, amit a társaik észlelnek, így érzelmi reakciót vált ki belőlük. Ez a kémiai jel az oxitocin lehet.

Az adatgyűjtési folyamat részeként a tudósok különálló akváriumba helyeztek halakat, ahol a társak még ugyanúgy látták egymást. A bajba jutott egyedeket látva bizonyos halak — melyek működőképes oxitocin-hormonnal és -receptorokkal rendelkeztek — a vártnak megfelelően lefagytak. Velük szemben a zebradánió halak egy fejlettebb változata gond nélkül úszott tovább a bajt látva is.

Nekik a kísérlet folytatásában további oxitocint fecskendeztek, amitől változott a reakciójuk. Ez bizonyította azt, hogy a társas kapcsolatok kialakulásában résztvevő hormonnak komoly szerepe van a halak viselkedésében.

Fontos megjegyezni, hogy az oxitocin felszabadulása egyszerűen a viselkedés tükrözését is kiválthatja a halakban. Tehát amennyiben egy félelemteljes reakciót látnak, akkor bennük is egy hasonló folyamat indul el. Ennek igazolásához a szakértők halaknak mutattak egy videót, amiben bajbajutott társaik szerepeltek, vagy éppen olyanok, melyek semleges állapotban voltak. Ezt követően áthelyezték őket egy másik tartályba. Érdekes módon a korábban felvételt nézett egyedek nem a bajbajutottakhoz közeledtek, hanem a semlegesekhez.

Egy kis videós ismertető az empátiáról:

További kutatások szükségesek a területen. Emberként hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a tetteink és az állatok cselekedetei között ugyanaz a logika van. Ezzel szemben elképzelhető, hogy teljesen más határozza meg a döntéseiket.

Nyitókép: Shutterstock

Forrás: ScienceAlert