Az ételek és italok egyre édesebbek – ez globális gondot jelent
Az ember evolúciósan az édes ízeket kedveli. Az édes ételek, mint a gyümölcs és a méz, fontos energiaforrást jelentettek őseink számára. A modern világban azonban az édesített élelmiszerek könnyen elérhetők, nagyon olcsók és széles körben reklámozzák őket. Jelenleg túl sok cukrot fogyasztunk az ételekben és italokban – azt a fajtát, amelyet hozzáadnak, nem pedig a természetben előforduló cukrot.
A túl sok hozzáadott cukor fogyasztása rossz hatással van az egészségre, összefüggésben áll az elhízással, a 2-es típusú cukorbetegséggel és a fogszuvasodással. Ezen egészségügyi aggályok miatt a gyártók elkezdtek nem tápláló édesítőszereket is használni az élelmiszerek édesítésére, melyek alig vagy egyáltalán nem tartalmaznak kilojoule-t, és egyaránt tartalmaznak mesterséges édesítőszereket, mint például az aszpartám, és olyanokat, amelyek természetes forrásból származnak, mint a stevia.
Egy nemrég közzétett kutatás eredményei szerint a csomagolt élelmiszerekben és italokban található hozzáadott cukrok és nem tápláló édesítőszerek mennyisége az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt. Ez különösen igaz a közepes jövedelmű országokban, például Kínában és Indiában, valamint az ázsiai és csendes-óceáni térségben, beleértve Ausztráliát is, derül ki a ScienceAlert cikkéből.
A nyalókától a kekszeken át az italokig
A kutatók a világ minden tájáról származó piaci értékesítési adatok felhasználásával megvizsgálták a csomagolt élelmiszerekben és italokban 2007 és 2019 között értékesített hozzáadott cukor és nem tápláló édesítőszerek mennyiségét.
Megállapították, hogy az egy főre jutó nem tápláló édesítőszerek mennyisége az italokban jelenleg 36 százalékkal magasabb világszerte, míg a hozzáadott cukrok a csomagolt élelmiszerekben 9 százalékkal magasabbak.
A nem tápláló édesítőszereket leggyakrabban édességekhez adják hozzá. A fagylaltok és az édes kekszek a leggyorsabban növekvő élelmiszer-kategóriák ezen édesítőszerek tekintetében. A hozzáadott cukrok és egyéb édesítőszerek használatának az elmúlt évtizedben tapasztalt bővülése azt jelenti, hogy összességében a csomagolt élelmiszer-kínálatunk egyre édesebb.
A kutatók elemzése azt mutatja, hogy az italok édesítésére használt hozzáadott cukor mennyisége világszerte nőtt. Ez azonban nagyrészt a közepes jövedelmű országokban, például Kínában és Indiában bekövetkezett 50 százalékos növekedéssel magyarázható. A magas jövedelmű országokban, például Ausztráliában és az Egyesült Államokban csökkent a felhasználás.
A férfiaknak napi kilenc teáskanálnál kevesebb, míg a nőknek hat teáskanálnál kevesebb cukrot ajánlott fogyasztaniuk. Mivel azonban sok ételhez és italhoz adnak cukrot, az ausztrálok több mint fele túllépi az ajánlásokat, átlagosan napi 14 teáskanálnyit fogyasztva.
A hozzáadott cukorról az italok édesítésére szolgáló édesítőszerekre való áttérés leginkább a szénsavas üdítőitalok és a palackozott víz esetében jellemző. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásokat dolgoz ki a nem cukros édesítőszerek használatára vonatkozóan.
Gazdag és szegény országok
A hozzáadott cukor és az édesítőszerek használatában különbséget mutatnak a gazdagabb és a szegényebb országok. A magas jövedelmű országokban a csomagolt élelmiszerek és italok piaca telítetté vált. A további növekedés érdekében a nagy élelmiszer- és italgyártó vállalatok terjeszkednek a közepes jövedelmű országokban.
A tanulmány eredményei kettős mércét mutatnak az élelmiszer-kínálat édesítése terén: a gazdagabb országokban a gyártók kevésbé édes, „egészségesebb” termékeket kínálnak.
Az ellenőrzés váratlan következményei
A magas hozzáadott cukorfogyasztás egészségkárosító hatásának csökkentése érdekében számos kormány lépéseket tett a cukorhasználat és -fogyasztás visszaszorítására. Ezek közé az intézkedések közé tartoznak a cukorilletékek, az oktatási kampányok, a reklámkorlátozások és a címkézés.
Az ilyen intézkedések azonban arra ösztönözhetik a gyártókat, hogy a büntetések elkerülése vagy a lakosság változó preferenciáinak kielégítése érdekében a cukrot részben vagy teljesen nem tápláló édesítőszerekkel helyettesítsék.
A tanulmány azt találta, hogy azokban a régiókban, ahol a cukorfogyasztás csökkentésére irányuló politikai intézkedések száma magasabb volt, jelentősen nőtt az italokban értékesített nem tápláló édesítőszerek aránya.
Miért jelent ez problémát?
Jóllehet a túl sok hozzáadott cukor fogyasztásának ártalmai közismertek, a nem tápláló édesítőszerek megoldásként való alkalmazása is kockázatot rejt magában. Annak ellenére, hogy nem tartalmaznak étrendi energiát, a legújabb felülvizsgálatok szerint a nem tápláló édesítőszerek fogyasztása összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegséggel és a szívbetegségekkel, és megzavarhatja a bélmikrobiomot.
És mivel édesek, a nem tápláló édesítőszerek fogyasztása befolyásolja az ízlésünket, és arra ösztönöz, hogy még több édes ételt kívánjunk. Ez különösen aggasztó a gyermekek esetében, akiknek még csak most alakulnak ki az egész életen át tartó ízlelési preferenciáik.
Ezenkívül bizonyos nem tápláló édesítőszerek környezetszennyező anyagoknak minősülnek, és nem távolíthatók el hatékonyan a szennyvízből.
A nem tápláló édesítőszerek csak az ultrafeldolgozott élelmiszerekben találhatók meg. Ezek az élelmiszerek iparilag készülnek, olyan összetevőket tartalmaznak, amelyeket egy otthoni konyhában nem találnánk meg, és úgy tervezték őket, hogy „hiper-ízletesek” legyenek. Az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása több szívbetegséggel, 2-es típusú cukorbetegséggel, rákkal és halállal jár, ráadásul a környezetre is károsak, mivel jelentős erőforrásokat használnak fel, például energiát, vizet, csomagolóanyagokat és műanyaghulladékot.
Az édesítőszereket tartalmazó élelmiszerek „egészségügyi glóriát” kaphatnak, ha nem tartalmaznak cukrot, ami félrevezeti a közvéleményt, és potenciálisan kiszoríthatja a tápláló, teljes értékű élelmiszereket az étrendből.
Fókuszban a táplálkozás
A közegészségügyi táplálkozás javítását célzó szakpolitikák kialakításakor fontos figyelembe venni a nem kívánt következményeket. Ahelyett, hogy konkrét tápanyagokra összpontosítanánk, érdemes olyan politikát támogatni, amely figyelembe veszi az élelmiszerek szélesebb szempontjait, beleértve a kulturális jelentőséget, a feldolgozás szintjét és a környezeti hatásokat. Az ilyen politikának a tápláló, minimálisan feldolgozott élelmiszereket kellene támogatnia.
Szorosan figyelemmel kell kísérnünk az élelmiszerek és italok növekvő édességét, valamint a hozzáadott cukrok és a nem tápláló édesítőszerek növekvő használatát. Valószínűleg ez fogja alakítani a jövőbeni ízléspreferenciáinkat, az élelmiszer-választásunkat, valamint az emberi és a bolygó egészségét.
Nyitókép: Shutterstock
