Ez a fajta diéta csökkentheti a koleszterinszintet és a vércukorszintet
A Clinical Nutrition folyóirat 2022. februári számában megjelent új kutatásban közöltek szerint az emberek, akik mindössze 6 hónapig követik a skandináv diétát, csökkenthetik a vércukor- és a rossz koleszterinszintet. Míg a skandináv étrend egészségügyi előnyeivel kapcsolatos korábbi kutatások nagy része a fogyást illetően vizsgálja azt, ez az elemzés megállapította, hogy a pozitív egészségügyi hatások akkor is tapasztalhatók, ha nem akarunk vagy nem kell fogynunk, illetve ha egyszerűen nem fogyunk a skandináv étrend követése közben.
Mi az a skandináv diéta?
A skandináv országok (Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország, Grönland, a Feröer-szigetek és Izland) lakosainak természetes táplálkozási szokásai alapján a diétás szakértők 2012-ben hivatalossá tették a skandináv étrend meghatározását. A vörös húsokat keveset tartalmazó északi diéta felfogása a „húst csak mellékesen" étkezési terv.
Az étrend ehelyett a sok hal fogyasztását támogatja, valamint a diófélékből és egyéb magvakból készült növényi olajokból származó egészséges zsírokat. Az ajánlások kiegészítéseként a tipikus északi étrend alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, teljes kiőrlésű gabonaféléket és a régió hideg vagy enyhe éghajlatán jól termő termékeket tartalmaz, például almát, babot, bogyókat, káposztát, hagymát, borsót, körtét, szilvát és gyökérzöldségeket.
Ez a növényeket az előtérbe helyező, egészséges zsírokban gazdag menü bizonyítottan csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Néha potenciális fogyókúraként is ajánlják; az a tény, hogy a skandináv diéta természetesen rostokban, egészséges zsírokban és sovány fehérjékben gazdag, azt jelenti, hogy a tipikus követője kevesebb kalóriától is elégedettnek érzi magát. Ezzel együtt, bár természetesen nem akarunk túl keveset enni, ha a nap folyamán több kalóriát fogyasztunk, mint amennyit elégetünk, nehéz lesz fogyni és hosszú távon megtartani a súlyunkat.
Ahogy feljebb már említettük, a skandináv diétával kapcsolatos korábbi mélyebb kutatásokban sokan vizsgálták azokat az egészségügyi előnyöket, amelyek az ilyen típusú étkezési szokásokból eredő fogyással együtt járhatnak. Ez a tanulmány azonban, amely 200 50 év feletti ember vér- és vizeletmintáinak megfigyelését foglalta magában (mindannyian „túlsúlyos" vagy „elhízott" testtömegindexszel, valamint a cukorbetegség és a szívbetegség fokozott kockázatával rendelkeztek), azt találta, hogy a fogyásnak kevés köze van hozzá.
„Ez azért meglepő, mert a legtöbb ember azt hiszi, hogy a vércukorszintre és a koleszterinszintre gyakorolt pozitív hatások kizárólag a fogyásnak köszönhetőek. Itt azt találtuk, hogy ez nem így van. Más mechanizmusok is közrejátszanak"
– idéziLars Ove Dragstedet, a Koppenhágai Egyetem osztályvezetőjét, valamint a táplálkozás, testmozgás és sport tanszékének kutatóját az EatingWell.
A 200 résztvevőt kettéosztották; az egyik csoport az északi étrendnek megfelelő ételeket kapott, a másik csoportnak pedig azt mondták, hogy úgy étkezzen, ahogy a vizsgálat előtt. Hat hónap elteltével megszületett az ítélet:
„Az a csoport, amelyik hat hónapig az északi étrendet követte, jelentősen egészségesebb lett, alacsonyabb koleszterinszinttel, a vérben lévő telített és telítetlen zsírok általános szintjének csökkenésével, valamint a glükóz jobb szabályozásával a kontrollcsoporthoz képest. A skandináv diétán lévő csoport súlyát stabilan tartottuk, vagyis arra kértük őket, hogy egyenek többet, ha fogynak. Fogyás nélkül is láttuk, hogy javult az egészségük"
– áll a tanulmány összefoglalójában.
A legnagyobb előnyök a szívbarát zsíroknak köszönhetőek, amelyek, mint említettük, főként halakból, lenmagból, napraforgómagból és repcéből származnak.
„A résztvevők vérének elemzésével láthattuk, hogy azok, akik a legnagyobb hasznát vették az étrendváltásnak, más zsírban oldódó anyagokkal rendelkeztek, mint a kontrollcsoport. Ezek olyan anyagok, amelyek a jelek szerint az északi étrendben található olajokból származó telítetlen zsírsavakhoz kapcsolódnak. Ez annak a jele, hogy az északi étrend zsírjai valószínűleg a legjelentősebb szerepet játszanak az itt megfigyelt egészségügyi hatásokban, amire nem számítottam"
– teszi hozzá Ove Dragsted.
A kutatócsoport azt reméli, hogy folytatni tudják vizsgálatukat, miért van ezeknek a zsíroknak ilyen nagy hatása a vércukorszintre és a koleszterinszintre, de elismerik, hogy a biometrikus javulások egy része a telített zsírok és a feldolgozott élelmiszerek alacsonyabb fogyasztásával is összefügghet.
Mivel ez csak egy tanulmány, és egyetlen, féléves jelentés, amely 200, hasonló területen élő ember adatait elemezte, semmiképpen nem elég bizonyíték ahhoz, hogy elvegyük a koronát a mediterrán gondolkodásmódtól, mint a világ legegészségesebb étrendjétől. Mégis, ez egy optimista hír, amely segíthet irányt mutatni a jövőbeli kutatásoknak, és mindenképpen bátorító hallani, hogy egy másik, gyakran figyelmen kívül hagyott lehetőség is rengeteg jólléti előnnyel járha, még azok számára is, akik nem fogynak.
Nyitókép: Shutterstock / Kerdkanno
