Világszerte nem sokkal egészségesebbek az étrendek, mint 30 éve voltak

Egy 0-tól 100-ig terjedő skálán, amely azt mutatja, hogy az emberek mennyire tartják be az ajánlott étrendet, ahol a 0 a rossz étrendet jelenti (gondoljunk csak a nagy mennyiségű cukor- és feldolgozott húsfogyasztásra), a 100 pedig a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek/mogyorók és teljes kiőrlésű gabonafélék ajánlott arányát, a legtöbb ország 40,3 körüli értéket érne el. Világviszonylatban ez egy kis, de jelentős, 1,5 pontos javulást jelent 1990 és 2018 között – derül ki a Tufts Egyetem Friedman School of Nutrition Science and Policy kutatói által a Nature Food című folyóiratban publikált tanulmányból.

A globális táplálkozás minőségének eddigi egyik legátfogóbb becslését tartalmazó kutatás, amely az első, amely a felnőttek mellett a gyermekek körében is tartalmaz megállapításokat, rávilágít az egészséges táplálkozás ösztönzésével kapcsolatos kihívásokra világszerte. Bár a globális javulás szerény volt, az egyes országok között jelentős eltérések mutatkoztak: a táplálkozási lehetőségek népszerűbbek lettek az Egyesült Államokban, Vietnamban, Kínában és Iránban, míg Tanzániában, Nigériában és Japánban kevésbé, derül ki a Medical Xpress cikkéből.

„A hüvelyesek/mogyorók és a nem keményítőtartalmú zöldségek bevitele idővel nőtt, de az étrend minőségének általános javulását ellensúlyozta az olyan egészségtelen összetevők, mint a vörös/feldolgozott hús, a cukorral édesített italok és a nátrium bevitelének növekedése”

– mondta el Victoria Miller, a tanulmány vezető szerzője és a kanadai McMaster Egyetem vendégkutatója, aki posztdoktorként kezdte el a kutatást Dariush Mozaffarian, a Friedman School politikatudományi dékánja és Jean Mayer táplálkozástudományi professzora, a tanulmány vezető szerzője mellett.

A rossz táplálkozás a betegségek egyik vezető oka, világszerte a megelőzhető halálozások 26%-áért felelős. Miközben sürgősen szükség van az egészséges táplálkozást támogató beavatkozásokra és szakpolitikákra, eddig keveset tudtunk a táplálkozás minőségének demográfiai szempontok – például életkor, nem, iskolázottság vagy a városi területekhez való közelség szerinti különbségeiről – hasznos információ a közegészségügyi kampányok célzásához.

Miller és munkatársai ezt a hiányosságot úgy oldották meg, hogy 185 ország felnőttjeinek és gyermekeinek globális, regionális és nemzeti étkezési szokásait mérték fel a Global Dietary Database (globális táplálkozási adatbázis) több mint 1100 felméréséből származó adatok alapján, amely a világ élelmiszer- és tápanyagfogyasztási szintjeiről szóló adatok nagyszabású, együttműködésen alapuló összeállítása.

A kutatók elsődleges eredménye az Alternatív Egészséges Táplálkozás Indexe néven ismert 0-tól 100-ig terjedő skála volt, amely az étrend minőségének validált mérőszáma.

Regionálisan az átlagok a Latin-Amerikában és a Karib-térségben mért 30,3-tól a dél-ázsiai 45,7-ig terjedtek. A vizsgálatba bevont 185 ország átlaga 40,3 volt. Mindössze tíz, a világ népességének kevesebb mint 1 százalékát képviselő ország ért el 50 feletti értéket. A világ legmagasabb pontszámot elért országai Vietnam, Irán, Indonézia és India voltak, a legalacsonyabb pontszámot pedig Brazília, Mexikó, az Egyesült Államok és Egyiptom kapta.

Világviszonylatban a felnőttek körében a nők nagyobb valószínűséggel fogyasztották az ajánlott étrendet, mint a férfiak, az idősebb felnőttek pedig nagyobb valószínűséggel, mint a fiatalabbak.

„Az egészséges táplálkozást a társadalmi-gazdasági tényezők is befolyásolták, beleértve az iskolai végzettséget és a városiasságot. Globálisan és a legtöbb régióban a képzettebb felnőttek és a képzettebb szülőkkel rendelkező gyermekek általában magasabb általános táplálkozási minőséggel rendelkeztek. A világon átlagosan a fiatalabb gyermekek körében az étrend minősége is jobb volt, de aztán a gyermekek életkorával romlott. Ez arra utal, hogy a korai gyermekkor fontos időszak az egészséges élelmiszer-preferenciák kialakulását ösztönző beavatkozási stratégiák számára”

– magyarázta Miller.

A kutatók megjegyzik, hogy a tanulmányban figyelembe kell venni néhány korlátot, többek között az étrendi adatok mérési hibáit, a felmérések hiányos elérhetőségét egyes országokban, valamint néhány fontos étrendi szempontra, például a transzzsírok bevitelére vonatkozó információ hiányát. Az eredmények azonban fontos viszonyítási pontokat kínálnak az összehasonlításhoz, mivel a globális étrendi adatbázis új információkkal egészül ki.

A kutatók szerint a Nature Food-tanulmány léptéke és részletessége lehetővé teszi a táplálkozáskutatók, az egészségügyi ügynökségek és a politikai döntéshozók számára, hogy jobban megértsék az étrendi bevitel tendenciáit, amelyek felhasználhatók célok kitűzéséhez és az egészséges táplálkozást ösztönző intézkedésekbe való befektetéshez, például a terményekből, tengeri ételekből és növényi olajokból álló ételek népszerűsítéséhez.

„Azt találtuk, hogy mind a túl kevés egészséges, mind a túl sok egészségtelen élelmiszer hozzájárul az ajánlott táplálkozási minőség elérésének globális kihívásaihoz. Ez arra utal, hogy a több egészséges élelmiszert ösztönző és jutalmazó politikák, mint például az egészségügyben, a munkáltatói wellness programokban, a kormányzati táplálkozási programokban és a mezőgazdasági politikákban, jelentős hatással lehetnek a táplálkozás javítására az Egyesült Államokban és világszerte”

– fogalmazott Mozaffarian.

A kutatócsoport legközelebb azt tervezi, hogy megvizsgálja annak becslését, hogyan járulnak hozzá közvetlenül a világ főbb betegségeihez a rossz táplálkozás különböző aspektusai, valamint modellezi a táplálkozás javítását célzó különböző szakpolitikák és programok hatásait globálisan, regionális és nemzeti szinten.

Nyitókép: Shutterstock