Érdekes módon hat az étcsokoládé fogyasztása az agyra

A tiszta kakaó rendkívül tápláló, és erőteljes forrása az antioxidánsoknak, vagyis olyan anyagoknak, amelyek megakadályozhatják vagy lelassíthatják a szabad gyökök által okozott sejtkárosodást. A szabad gyökök olyan instabil és erősen reaktív molekulák, amelyeket a szervezet a környezeti stresszre adott válaszként termel, és amelyek az öregedéssel és a betegségekkel hozhatók összefüggésbe. Emellett a kakaóról megállapították, hogy segít szabályozni a vérnyomást és megelőzi a kognitív hanyatlást.

E potenciálisan előnyös tulajdonságok ellenére a csokoládészeletek ritkán tartalmaznak csak kakaót, hanem cukrot, olajokat, vajat és más, a szervezet számára egészségtelen összetevőket is. A legegészségesebb csokoládétípus tehát valószínűleg a magas kakaótartalmú étcsokoládé.

Elham Kalantarzedeh, Maryam Radahmadi és Parham Reisi, az iráni Isfahan University of Medical Science három kutatója nemrégiben patkányokon végzett tanulmányt, amelyben azt vizsgálták, hogy a különböző étcsokoládéfogyasztási minták milyen hatással vannak az agy egy bizonyos régiójának, a hippokampusz CA1 területének szinapszisaira.

A Nutritional Neuroscience című szaklapban közzétett eredményeik arra utalnak, hogy az étcsokoládé fogyasztása jótékony hatással lehet a krónikus izolációs stresszben szenvedő egyének agyára, számol be róla a Medical Xpress.

„Bár a stressz agyi diszfunkciót okoz, az étcsokoládé fogyasztása pozitív hatással van az agyi funkciókra. A jelenlegi tanulmány a különböző étcsokoládé-étkezési minták hatását vizsgálta a szinaptikus potenciára és a plaszticitásra a hippokampusz CA1 területén, valamint a táplálékfelvételre és a testsúlyra krónikus izolációs stressz alatt álló patkányoknál”

– írták a kutatók tanulmányukban.

Kalantarzedeh és munkatársai lényegében azt akarták meghatározni, hogy az étcsokoládé különböző mértékű fogyasztása befolyásolja-e a szinapszisok (vagyis az apró rések, amelyeken keresztül különböző neuronok kommunikálnak egymással) hatékonyságát és plaszticitását (azaz idővel való alkalmazkodóképességét) a hippokampusz CA1 területén.

Ehhez 35 patkányt vettek, és öt 7 fős csoportra osztották őket, amelyek mindegyikét étcsokoládéval etették, miközben krónikus izolációs stressznek voltak kitéve, és minden csoport más-más étrendet követett. Az általuk vizsgált három étcsokoládé-étkezési mintát stressz-kényszeresnek, stressz-választásosnak és stressz-korlátozottnak nevezték el.

„A kötelező étrenden lévő stresszes patkányok csak étcsokoládét kaptak, az opcionális étrenden lévők pedig korlátlanul kaptak tápot és/vagy étcsokoládét. A korlátozott étrenden lévő stresszes patkányok is szintén szabadon kaptak fejenkénti takarmányt és csak napi 4 g étcsokoládét. Ezt követően az input-output (I/O) görbék alapján és a hosszú távú potenciálás (LTP) után értékeltük a mező gerjesztő posztszinaptikus potenciálok (fEPSP) meredekségét és amplitúdóját”

– írták a kutatók tanulmányukban.

A tudósok kísérletük elején és végén a patkányok táplálékfelvételét és testtömegét is megmérték, amelyeken tesztelték őket. Érdekes módon azt találták, hogy az összes étcsokoládé étkezési minta csökkentette a patkányok táplálékfelvételét és testsúlyát is. A legerősebb hatást azonban a kötelező és a korlátozott táplálkozási szokások okozták.

Összességében a kutatócsoport által végzett kísérletek arra utalnak, hogy az étcsokoládé rendszeres fogyasztása visszafordíthatja a krónikus izolációs stressznek a hippokampusz CA1 területének szinaptikus hatékonyságára és plaszticitására gyakorolt káros hatásait. Ez pedig jótékony hatással lenne mind a memóriára, mind a tanulásra.

Mivel azonban tanulmányukat patkányokon végezték, ahhoz, hogy emberekre is alkalmazható legyen, eredményeiket emberi mintán kellene validálni. Ha eredményeiket a jövőbeni, embereken végzett vizsgálatok megerősítenék, munkájuk bizonyítékot szolgáltatna a kakaó agyra és a kognitív képességekre gyakorolt pozitív hatásaira.

Nyitókép: Shutterstock