Miért olyan jó a kefir a „második agynak”?
A kefir erős probiotikum, amely segít megőrizni az egészségünket.
A kefir egy erjesztett tejtermék, amely tehén-, kecske- vagy juhtejből készül. Készülhet azonban kókusz-, szója-, rizs- vagy mandulatejből is. A közhiedelem szerint a Kaukázusból, a tibeti és a mongol hegyekből származik, de évszázadok óta az egész világon készítik és fogyasztják. A kefir és egy szelet házi kenyér generációk óta a pásztorok és kisgazdák egészséges mezei ebédjének gyakori része.
Az Egyesült Államokban forgalmazott kefírok többsége tehén- vagy kecsketejből készül. A kefir készülhet sima (az én kedvencem) vagy gyümölcsízzel, leggyakrabban eperrel vagy áfonyával. A kefir hasonlít a görög joghurthoz, de más a jótékony baktériumok összetétele. Míg a joghurt baktériumokkal készül, a kefir baktériumokkal és élesztővel, és úgy gondolják, hogy sokkal kedvezőbb az egészségünkre.
A „második agy”
Kutatási adatok szerint a bélrendszerünk termeli a szerotonin, a jó közérzetet adó anyag több mint 90 százalékát, sokkal többet, mint az agy, ezért nevezik néha „második agynak”.
A bélrendszer egészsége az immunrendszer szempontjából is alapvető fontosságú. Bélrendszerünk egészsége attól függ, hogy mennyi és milyen változatos „jó baktériumot” kap, ami elengedhetetlen a belek és az egész szervezet megfelelő működéséhez. A bélrendszerünkben lévő jó baktériumok harcolnak az oda bekerülő „rossz baktériumok” ellen, és ezért tudunk egészségesek maradni.
Amikor öregszünk vagy egészségügyi problémáink vannak, különösen, ha antibiotikumokat kell szednünk, a jó baktériumok mennyisége csökken, míg a rossz baktériumoké hajlamos megnőni, ami további egészségügyi problémákat okozhat. Ezért a bélrendszerünkben lévő jó baktériumokat probiotikumokkal kell kiegészítenünk. A kefir rengeteg jó baktériumot tartalmaz.
Miért jó a kefir a második agynak?
A kefir probiotikum, ami azt jelenti, hogy élő mikroorganizmusokat (jó baktériumokat) tartalmaz, amelyek támogatják az emésztés egészségét és egészségesen tartják a bélrendszerünket. A kefirben több mint 30 különböző és egyedülálló jó baktériumfaj található. Mikroorganizmusai szerves savakat és bakteriocint termelnek, amelyek megzavarják a patogén baktériumokat és javítják a bélrendszer egészségét.
A kefirnek rengeteg egészségügyi előnye van. Gombaellenes, antibakteriális, antioxidáns és koleszterinszint-csökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. Emellett javítja a vércukorszintet a plazma glükózszintjének csökkentésével, segít a székrekedésen, támogathatja a szív- és érrendszeri egészséget, és bizonyos súlycsökkentő előnyei is lehetnek. A kefir emellett jó fehérjeforrás (különösen a vegetáriánusok számára), vitaminok és ásványi anyagok forrása. C-, K-, A-, B1-, B2- (riboflavin), B5-, B7-vitamint (biotin), folsavat és karotint tartalmaz.
Emellett kalciumban és magnéziumban gazdag, amelyek fontos ásványi anyagok az egészséges idegrendszer számára. Továbbá foszfort tartalmaz, ami fontos csontjaink egészségéhez, és az immunrendszerünket támogató cinket. A kefirnek azonban, mint minden probiotikumokat tartalmazó ételnek, lehetnek emésztési mellékhatásai, mint például gázok, puffadás vagy hasmenés, különösen, ha először fogyasztjuk.
Az enyhén savanykás ízű kefirt világszerte leginkább reggeli, ebéd vagy vacsora italként fogyasztják az emésztés egészségének támogatására. Fogyasztható önmagában vagy gyógynövényekkel és fűszerekkel, de egészséges salátaöntetként is használható a nyári salátákhoz. Jól keverhető gyümölcsökkel és zöldségekkel egy egészséges turmixhoz, és lehet desszert kiegészítője süteményekkel és édességekkel.
Kutatások szerint a laktózérzékenyek is fogyaszthatják, amennyiben nyersen és nem főzve fogyasztják.
A kefirnek fontos egészségügyi előnyei vannak. Állaga és íze világszerte, régiónként és márkánként jelentősen eltér. Ezért, ha megkóstolunk egyet, és nem ízlik, ne adjuk fel, próbáljunk ki egy másik márkát, vagy készítsük el saját magunk, és lehet, hogy kellemes meglepetésben lesz részünk.
Nyitókép: Shutterstock
