Hidratáló krém, szappan és különböző krémek, egyiken zöld levél

Szinte minden „természetes” bőrápoló termék allergéneket tartalmaz

Az Egyesült Államok három vezető kiskereskedője által forgalmazott „természetes” bőrápolási termékek szinte mindegyike tartalmaz allergéneket a Stanford Egyetem orvosi karának három bőrgyógyásza által írt tanulmánya szerint.


A vizsgált 1651 személyes bőrápoló termék majdnem 90%-a – beleértve a tusfürdőket, szappanokat és testápolókat – legalább egyet tartalmazott a top 100 leggyakoribb, kontakt dermatitist okozó allergénből, számol be róla a ScienceAlert.

A kontakt dermatitis több mint múló irritáció. A vörös, viszkető kiütést, ami a legrosszabb esetben felhólyagosodhat, a bőrt irritáló vagy gyulladást okozó anyagokkal való érintkezés okoz. Ez utóbbi allergiás reakció akkor jelentkezik, ha a bőr érzékennyé válik egy egyébként ártalmatlan anyagra.

Egyes becslések szerint a kontakt dermatitisz aránya világszerte emelkedik, 1996 óta három évtized alatt majdnem a háromszorosára nőtt. A kutatók szerint a tanulmányt a kontakt dermatitisz ekkora emelkedése, a gyorsan növekvő, milliárdos értékű bőrápoló és szépségipar és a marketingre vonatkozó szabályozás hiánya motiválta.

„Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) nem definiálta, mit jelent a tiszta vagy természetes, így az eladók szabadon reklámozhatják ezeket a biztonságot és egészségügyi előnyöket sugalló kifejezéseket”

– fogalmazott Peter Young, a Stanford Egyetem bőrgyógyásza és kollégái.

A kutatók így három amerikai kiskereskedő weboldaláról kivonták a termékek összetevő listáját, melyeket összevetettek egy, a kontakt dermatitiszben szenvedő emberek számára kerülendő, gyakori összetevőket felsoroló online adatbázissal (az adatbázist az Amerikai Kontakt Dermatitis Társaság tartja fenn).

A kontakt dermatitisz megelőzhető, ha valaki képes eligazodni és értelmezni a bőrápolási termékekben található összetevők hosszú listáját, és tudja, hogy mik árthatnak a bőrnek.

Egy tipikus bőrápolási termék vagy kozmetikum 15-50 összetevőt tartalmazhat. A kutatások szerint az emberek naponta több mint 500 különböző vegyi anyagot is alkalmazhatnak a bőrükön a bőrápolási rutinjuktól függően. Vagyis minél több terméket használunk, annál inkább ki van téve a bőrünk a lehetséges allergéneknek.

Számos allergént illatanyagként azonosítottak a tanulmányban, – gondoljunk csak a levendula és más növényi kivonatokra – melyek a kontakt dermatitisz vezető okaként ismertek. A bőrápolási termékek átlagosan négy-öt ismert allergént tartalmaztak. Összesen 73 különböző allergén 7 487 alkalommal szerepelt a vizsgált 1651 termékben.

Ez csak az interneten elérhető termékinformációkon alapul, de így is érzékelteti a probléma nagyságát.

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy szükség van a páciensek és az egészségügyi szakemberek edukálására, hogy a lakosság tájékozott legyen a bőrükön alkalmazott termékekkel kapcsolatban”

– írja Young és munkatársai tanulmányukban.

Természetesen, nem ez az első tanulmány, amely az személyes bőrápoló termékekben lévő allergéneket vizsgálja. Egy 2017-es, szintén amerikai tanulmány szerint kevés hidratáló krém mentes az allergénektől, és még az illatmentesnek jelölt termékek is tartalmaznak néha illatanyagokat, amelyek irritálhatják a bőrt.

A probléma már egy ideje ott szerepel a bőrgyógyászok radarján, de üzenetük ritkán tűnik átütőnek a természetes termékek körüli marketingáradatban, amely gyakran azt hangsúlyozza, hogy a termékek nem tartalmaznak ilyen, meg olyan állítólagosan káros összetevőket, remélve, hogy a hozzáértő fogyasztók nem vizsgálják meg túl alaposan az összetevők listáját.

A természetesként megjelölt termékek szintén semmit nem árulnak el a vásárlónak az összetevők biztonságáról, hanem hamis különbséget tesznek a természetből származó összetevők és a szintetikus vegyületek között, amelyek kémiai szempontból azonosak lehetnek.

A „természetes” csak egy marketingfogalom, mely elhiteti az emberekkel, hogy az ezzel jelölt termékek valahogy biztonságosabbak. A marketing azonban befolyásolja a fogyasztók megítélését, aminek valódi következményei lehetnek.

A kontaktallergiák „járványa” például akkor tört ki, amikor a metilizotiazolinon nevű, allergizálóbb tartósítószer kezdte felváltani a másik biztonságosabb tartósítószert, a parabéneket, miután azok kiestek a szépségipar kegyeltjeinek köréből a mára már megcáfolt, nagyon bizonytalan tudományos eredményeken alapuló állítások miatt.

Ez nem azt jelenti, hogy minden marketing problémás, bár sokszor félrevezető, és időnként hamis. De az olyan kifejezéseket – mint például a hipoallergén vagy a bőrgyógyászatilag tesztelt – az iparág azért találta ki, hogy az orvosi hitelesség vonzerejét keltse, pedig a gyártóknak nem kell megfelelniük semmilyen jogi kritériumnak ahhoz, hogy ilyen állításokat tegyenek.

Nyitókép: Shutterstock