Ez a japán diéta megelőzi a nőknél az agyműködés romlását
A kognitív hanyatlásnak és a demenciának bizonyos kockázati tényezőin, mint például az ezekre a betegségekre való genetikai hajlam, nem tudunk változtatni. Más kockázati tényezők felett azonban nagyobb hatalmunk lehet, a kutatások szerint bizonyos módosítható életmódbeli szokások, mint például a dohányzás, az elhízás és a testmozgás hiánya, mind kapcsolatban állnak a demencia magasabb kockázatával.
Szintén régóta kutatják a táplálkozás szerepét a kognitív hanyatlásban és a demencia megelőzésében. Számos tanulmány vizsgálta például a mediterrán étrend előnyeit, amely pozitív hatással van az egészséges agy fontos mérőszámaira, például a teljes térfogatára, az agykérg vastagságára és a fehérállomány épségére.
Egy új tanulmány azt sugallja, hogy a hagyományos japán étrend követése szintén jótékony hatással lehet az agy egészségére, és még jobb is a klasszikus nyugati étrendnél.
Japán híres az emberek hosszú élettartamáról, az ország déli részén fekvő Okinawa prefektúrában például nagyon magas a százévesek száma, ezért a helyet kék zónaként ismerik el. Az itt élők hosszú életét gyakran részben a hagyományos étrendjüknek tulajdonítják.
A tipikus japán étrendet olyan ételek jellemzik, mint a rizs, a halak és kagylók, valamint a gyümölcsök, különösen a citrusfélék. Az étrendet azonban a hagyományos japán ételek teszik egyedivé, mint a miso (erjesztett szójababpaszta), a tengeri moszat, a savanyúságok, a zöld tea, a szójabab, a szójacsíra és a gombák, például a shiitake.
A japán étrendre jellemző a vörös húsok és a kávé alacsony bevitele is.
A kutatásban 1636, 40 és 89 év közötti japán felnőtt vett részt, akiknek három napon keresztül fel kellett jegyezniük mindent, amit amit ettek és ittak, így meghatározva a tipikus étrendjüket. Egy eldobható fényképezőgépet is kaptak, hogy minden étkezés előtt és után lefényképezzék a tányérjukat, hogy vizuálisan is rögzítsék, mennyit ettek.
A kutatók az írott étrendi feljegyzéseket a képekkel kombinálva kiszámították az egyes személyek átlagos napi táplálékbevitelét, ami jó kiindulási értéket adott a résztvevők szokásos étkezési szokásairól. Az étkezési feljegyzések alapján kiderült, hogy 589 résztvevő követte a hagyományos japán étrendet, 697 klasszikusi nyugati étrendet követett, amelyet a finomított szénhidrátok, a magas zsírtartalmú élelmiszerek, az üdítőitalok és az alkohol magas fogyasztása jellemzett.
A résztvevők kisebb része (350 fő) az átlagosnál nagyobb mennyiségű növényi táplálékot (gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök) és tejtermékeket tartalmazó étrendet követett – ennek az étkezési módnak a kutatók a zöldség-gyümölcs-tejtermék diéta nevet adták .
Más életmódbeli és egészségügyi tényezőkre vonatkozó információkat is gyűjtöttek, beleértve azt, hogy a résztvevőknek van-e genetikai hajlamuk a demenciára, dohányoznak-e, milyen mértékű a fizikai aktivitásuk, és van-e valamilyen meglévő egészségügyi állapotuk (például sztrók vagy cukorbetegség).
A kutatók két évig elemezték az agysorvadás vagy zsugorodás (az idegsejtek elvesztése) előrehaladását MRI-vizsgálattal. Megállapították, hogy a hagyományos japán étrendet követő nőknél a kétéves vizsgálati időszak alatt kisebb volt az agy zsugorodása, mint a nyugati étrendet követő nőknél. Kevésbé egyértelmű, hogy milyen hatása volt a zöldség-gyümölcs-tejtermék diétának, valószínűleg azért, mert a résztvevők kis száma követte ezt az étrendet.
Érdekes módon ez a hatás csak a nőknél volt kimutatható. A hagyományos japán étrendet követő férfiaknál nem volt különbség az agy zsugorodásának mértékében a többi étrendet követőkhöz képest.
Az eredménynek több oka is lehet, néhánynak a nemek közötti biológiai különbségekből adódóan. Például bizonyos tápanyagok, mint a magnézium és a halakban, kagylókban, gombákban, teljes kiőrlésű gabonákban és hüvelyesekben található növényi ösztrogének, úgy tűnik, hogy erősebb védőhatást gyakorolnak a nők agyára.
Ez a nemek közötti életmódbeli különbségekkel is magyarázható. Az olyan negatív tényezők, mint a dohányzás, amely ellensúlyozhatja az egészséges táplálkozás előnyeit, sokkal gyakoribbnak bizonyultak a férfiak körében. Emellett a férfi kísérleti személyek nagyobb valószínűséggel tértek el a hagyományos japán étrendtől, hajlamosabbak voltak több tésztát (finomított szénhidrátforrás) és alkoholtartalmú italt (szakét) fogyasztani, mint a nők. Mindkét tényező hozzájárulhat az agy zsugorodásához.
A japán étrend előnyeinek oka lehet az is, hogy számos élelmiszer vitaminokban, polifenolokban, fitokemikáliákban és telítetlen zsírsavakban gazdag. Mindezek az összetevők antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásukról ismertek - ami lényegében azt jelenti, hogy segítenek az agy és az idegsejtek optimális működésében.
Nyitókép: Shutterstock
