Tudjuk, hogy az alvás milyen fontos a megfelelő működésünk szempontjából, de előfordul, hogy bizonyos elfoglaltságok arra kényszerítenek, hogy spóroljunk az órákkal. Hogy ennek milyen hosszabb távú hatásai lehetnek? Egy friss kutatás utánajárt.
Egy, a The Journal of Immunology folyóiratban megjelent új tanulmány szerint már egyetlen éjszaka alváshiány is jelentős felfordulást okozhat az immunrendszerünkben, ami hozzájárulhat olyan betegségek kialakulásához, mint az elhízás, a cukorbetegség és a szívbetegségek. A krónikus alvásmegvonás veszélyei széles körben ismertek, a hangulatváltozásoktól és a kognitív károsodásoktól kezdve az olyan egészségügyi problémákig, mint a szívroham vagy a sztrók.
Számos bizonyíték van arra nézve, hogy a rossz alvás összefüggésbe hozható ezekkel a betegségekkel, és azt is alátámasztották a kutatások, hogy az ilyen egészségügyi problémák hátterében általában krónikus gyulladás áll – mutatnak rá a tanulmány szerzői.
Ez is érdekelhet: A túlalvás épp olyan káros lehet, mint az alvásmegvonás
Kevesebb bizonyítékét találtak azonban a konkrét mechanizmusokkal kapcsolatban: pontosan hogyan vezethet az alváshiány a szisztémás gyulladáshoz, amely tovább rontja az egészséget?
Az új tanulmányban a kuvaiti Dasman Diabetes Institute kutatói arra törekedtek, hogy megértsék az alvásmegvonás hatását a keringő immunsejtekre, például a monocitákra, és ennek összefüggését a szisztémás gyulladással.
A monociták nagy méretű leukociták, vagyis fehérvérsejtek, amelyek kulcsszerepet játszanak az immunrendszer működésében, amely a szervezet első védelmi vonalát biztosítja a betolakodókkal szemben. A monocitáknak három alcsoportja van bennünk: klasszikus, nem klasszikus és köztes.
A nem klasszikus monociták az érrendszerben és az extravaszkuláris szövetekben keresik a kórokozókat, és gyulladásos jelzések segítségével szabályozzák a szervezet immunválaszát.
Ha tovább olvasnál: Ez lehet az oka a hajnali 3 órás ébredésnek
Fotó: Shutterstock
A kutatók 276 egészséges, különböző testtömegindexű (BMI) kuvaiti felnőttet toboroztak, és végül 237 alanyon fejezték be a vizsgálatot. Elemezték az alanyok alvási szokásait, és megfigyelték a vérükben a különböző monocita alcsoportok szintjét, valamint a gyulladásmarkereket.
A tanulmány eredménye szerint az elhízott résztvevők alvásminősége szignifikánsan rosszabb volt, mint a soványabbaké, és magasabb volt a krónikus alacsony fokú gyulladás mértéke is a testükben. Továbbá több nem klasszikus monocitájuk volt, ami korrelált az alacsonyabb alvásminőséggel és a megnövekedett gyulladásos markerekkel.
A kutatás egy másik részében öt egészséges, sovány felnőtt küldött vérmintát a 24 órás alvásmegvonás során. Ezeket összehasonlították a kontroll vérmintákkal, amelyeket azután vettek, hogy a résztvevők néhány napig rendesen aludtak.
Már a mindössze 24 órás alvásmegvonás is nyilvánvalóan megváltoztatta a sovány résztvevők monocita-profilját, és az elhízott résztvevőkéhez hasonlóvá tette azt.
A válasz kézenfekvőnek tűnhet – aludjunk többet –, de a való életben ez ritkán ilyen egyszerű. Rohanó, modern életformánk arra késztet, hogy sokáig fent maradjunk, állítja a tanulmány vezető szerzője, Fatema Al-Rashed.
„A technológia fejlődése, a képernyőn töltött idő meghosszabbodása és a változó társadalmi normák egyre inkább megzavarják a rendszeres alvásidőt, ez pedig mélyreható következményekkel jár az immunrendszer egészsége szempontjából.”
A kutatók remélik, hogy hamarosan azt is megtudják, hogy van-e bármilyen beavatkozás, amely segíthet enyhíteni ezt a hatást, például strukturált alvásterápiák vagy a technológia használatának korlátozása.
Forrás: ScienceAlert
Nyitókép: Shutterstock
