
Jó hírünk van a zsálya és rozmaring kedvelői számára!
Egy friss tanulmány arról számolt be, hogy kutatók egy csoportjának sikerült szintetizálni két fűszernövényben is megtalálható vegyületet, ami rendkívül jótékonyan hat az emberi agyra. Mint kiderült, ez a tudományos áttörés a jövőben óriási segítség lehet nemcsak az Alzheimer-kór, hanem az egyéb betegségek elleni küzdelemben is.
Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a gyümölcsök és zöldségek rendszeres fogyasztása. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a zsálya és a rozmaring is fontos szerepet játszanak az egészségünk fenntartásában: ezek ugyanis tartalmazzák az úgynevezett karnozinsavat, amely elsősorban antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásáról ismert. A felhasználásában az egyetlen gondot eddig az okozta, hogy a vegyület tiszta formában meglehetősen instabil.
Kaliforniai kutatók nemrég azonban jelentős áttörést értek el, mivel sikerült szintetizálniuk a vegyület stabil származékát, melynek hatásait három hónapig tesztelték egereken.
A kutatók szerint azoknál az egereknél, amik a stabil származékot kapták, javult a memória, több neuron szinapszis alakult ki, csökkent a gyulladás mértéke, valamint azoknak a toxikus fehérjéknek a mértéke is, melyek összefüggésbe hozhatók az Alzheimer-kórral.
„Rengeteg különböző memóriatesztet végeztünk, és jelentős javulást tapasztaltunk a gyógyszer hatására. Nem csak lelassította a hanyatlást, hanem gyakorlatilag a normális szintre hozta vissza azt”
– fejtette ki Stuart Lipton idegkutató, a Scripps Kutatóintézet munkatársa.
Fotó: Shutterstock
A fő kihívást az jelentette a tudósok számára, hogy megtalálják a vegyületnek azt a típusát, ami elég ideig megmarad az agyban ahhoz, hogy kellően kifejthesse a hatását. Végül rátaláltak a diAcCA formára: mielőtt ez az anyag bekerülne a véráramba, a bélrendszer karnozinsavvá alakítja, ennek köszönhetően a felszívódása nagyjából 20 százalékkal jobb, mint a tiszta formája.
„A vegyület segítségével leküzdöttük a gyulladást és az oxidatív stresszt, ezáltal pedig megnöveltük a szinapszisok számát az agyban”
– tette hozzá Lipton.
A karnozinsav gyulladáscsökkentő tulajdonságai (amelyeket már korábbi tanulmányokban is bizonyítottak) miatt Lipton és kollégái bíznak abban, hogy ugyanez a kezelés a jövőben más, gyulladással összefüggő állapotok esetében is alkalmazható lesz, a 2-es típusú cukorbetegségtől kezdve akár a Parkinson-kórig.
Nyitókép (illusztráció): Shuttersock