A közönséges herpeszvírust általában gyermekkorban kapjuk el, és egy életen át a szervezetünkben marad, csendben szunnyadva az idegekben. A vírust időnként aktiválhatják olyan dolgok, mint a stressz, betegség vagy sérülés, és ilyenkor egyeseknél herpeszt okozhatnak.
Ugyanez a vírus – az 1-es típusú herpes simplex vírus (HSV-1) – fontos szerepet játszhat valami sokkal súlyosabb dologban is: az Alzheimer-kórban.
Ruth Itzhaki, a Manchesteri Egyetem molekuláris neurobiológia professzor emeritusa és az Oxfordi Egyetem vendégprofesszora kollégáival több mint 30 évvel ezelőtt meglepő felfedezést tettek. Azt találták, hogy a herpeszvírus jelen lehet az idős emberek agyában.
Ez volt az első egyértelmű jele annak, hogy egy vírus biztonságosan élhet az agyban, amelyről sokáig úgy gondolták, hogy teljesen baktériummentes – az úgynevezett vér-agy gát védi.
Itzhakiék aztán felfedeztek valami még szembetűnőbbet: azoknál az embereknél, akik egy bizonyos génváltozattal (APOE-e4) rendelkeznek, a vírus többszörösére növeli az Alzheimer-kór kockázatát.
A kutatók a további vizsgálatokhoz olyan agysejteket vizsgáltak, amelyeket megfertőztek a vírussal. Ezek ugyanazokat a kóros fehérjéket (amiloid és tau) termelték, amelyeket az Alzheimer-kóros emberek agyában találtak.
„Úgy véljük, hogy a vírus többnyire évekig – esetleg évtizedekig – szunnyad a szervezetben. De az élet későbbi szakaszában, ahogy az immunrendszer gyengül, bejuthat az agyba, és ott reaktiválódhat. Amikor ez megtörténik, károsítja az agysejteket és gyulladást vált ki”
– írja Itzhaki a Science Alert cikkében.
Idővel az ismételt fellángolások olyan károsodást okozhatnak, amely egyeseknél Alzheimer-kórhoz vezet.
Ez is érdekelhet: Jó hírünk van a zsálya és rozmaring kedvelői számára!
Fotó: Shutterstock
A kutatók később megtalálták a vírus DNS-ét ezeknek a fehérjéknek a ragadós csomóiban, amelyek az Alzheimer-kóros betegek agyában találhatók. Azonban biztató, hogy a vírusellenes kezelések csökkentették ezt a károsodást a laboratóriumban, ami arra utal, hogy a gyógyszerek segíthetnek a betegség lassításában vagy akár megelőzésében.
Más kutatók nagy populációs tanulmányai azt találták, hogy a súlyos fertőzések, különösen a herpeszvírussal való fertőzés erős előrejelzője az Alzheimer-kór kialakulásának, és hogy a specifikus vírusellenes kezelés valóban csökkentette a kockázatot.
Itzhakiék kutatásukban azt is megvizsgálták, hogy más, a szervezetben szunnyadó vírusoknak – például a bárányhimlőért és az övsömörért felelős vírusnak – lehetnek-e hasonló hatásai.
Az Egyesült Királyságban több százezer ember egészségügyi adatait tanulmányozták, és meglepő dolgot tapasztaltak. Az övsömörben szenvedő embereknél csak kismértékben volt magasabb a demencia kialakulásának kockázata, az övsömör elleni védőoltást kapóknál azonban kisebb volt a demencia kialakulásának valószínűsége.
Egy új, a Stanford Egyetem által vezetett tanulmány hasonló eredményeket hozott., amely alátámasztotta Itzhakiék feltételezését, hogy a gyakori fertőzések megelőzése csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát. Következésképpen mások által végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a fertőzések valóban kockázatot jelentenek, és hogy néhány más vakcina védelmet nyújt az Alzheimer-kórral szemben.
Itzhakiék ezután megvizsgálták, hogy az Alzheimer-kór kockázati tényezői, például a fertőzések és a fejsérülések hogyan válthatják ki az agyban rejtőző vírust. Az agy egy fejlett 3D-s modelljét használva, amely egy lappangó herpeszfertőzést tartalmazott, azt találták, hogy amikor más fertőzéseket vezettek be vagy agysérülést szimuláltunk, a herpeszvírus újra aktiválódott, és az Alzheimer-kórhoz hasonló károsodást okozott.
Amikor azonban a gyulladást csökkentő kezelést alkalmazták, a vírus inaktív maradt, és a károsodás nem következett be.
„Mindez arra utal, hogy a herpeszt okozó vírus fontos szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában, különösen bizonyos genetikai kockázati tényezőkkel rendelkező emberek esetében. Ez megnyitja az ajtót a betegség megelőzésének lehetséges új módszerei előtt is, például olyan vakcinák vagy vírusellenes kezelések előtt, amelyek megakadályozzák, hogy a vírus felébredjen és kárt tegyen az agyban.”
Nyitókép: Shutterstock
