Az Alzheimer-kór oka lehet, hogy a szánkban rejtőzik
Míg a fertőzés pontos mechanizmusait a kutatók még mindig próbálják elkülöníteni, számos tanulmány sugallja azt, hogy az Alzheimer-kór halálos terjedése jóval messzebbre mutat, mint azt hittük.
Egy 2019-ben publikált tanulmány, mely az eddigi egyik legmeghatározóbb nyomot sugallta az Alzheimer mögött álló bakteriális fertőzésre, a fogíny betegséget emeli ki, számol be róla a ScienceAlert.
A Jan Potempa, a University of Louisville mikrobiológusa és vezető szerző által vezetett tanulmányban a kutatók az elhunyt Alzheimer-kóros betegek agyában felfedezték a Porphyromonas gingivalis – a krónikus parodontitis (ínybetegség) kórokozóját .
Nem ez volt az első alkalom, hogy a két tényezőt összefüggésbe hozták, de a kutatók ennél tovább mentek. Különböző, egereken végzett kísérletekben a kórokozóval való orális fertőzés a baktérium agyi kolonizációjához vezetett, az Alzheimer-kórral általánosan összefüggésbe hozott ragadós fehérjék, az amiloid béta (Aβ) fokozott termelésével együtt.
A Stephen Dominy társalapító és első szerző vezette Cortexyme gyógyszeripari startup cég által koordinált kutatócsoport nem állította, hogy végleges bizonyítékot talált az Alzheimer-kór okozati összefüggéseire, az azonban világos volt, hogy úgy gondolták, erős vizsgálati vonalról van szó.
„Már korábban is kapcsolatba hoztak fertőző ágenseket az Alzheimer-kór kialakulásával és progressziójával, de az ok-okozati összefüggés bizonyítékai nem voltak meggyőzőek. Most, először erős bizonyítékunk van azzal kapcsolatban, hogy az intracelluláris, Gram-negatív kórokozó, a P. gingivalis és az Alzheimer-kór patogenezisét összekapcsoljuk”
– mondta Dominy.
A kutatócsoport emellett a baktérium által szekretált gingipain nevű toxikus enzimeket azonosított az Alzheimer-kóros betegek agyában, amelyek korreláltak a betegség két különálló markerével: a tau fehérjével és egy ubikvitin nevű fehérjecímkével.
Ami viszont még lenyűgözőbb, hogy a csapat azonosította ezeket a mérgező gingipaineket azoknak az elhunyt személyeknek az agyában, akiket soha nem diagnosztizáltak Alzheimer-kórral.
Ez azért fontos, mert míg a P. gingivalis és az Alzheimert már korábban is összefüggésbe hozták, azt soha nem tudták, hogy a fogínybetegség okozza-e az Alzheimer-kórt, vagy hogy a demencia a rossz szájápoláshoz vezet-e.
Az a tény, hogy az alacsony szintű gingipainokat még azoknál az embereknél is kimutatták, akiknél soha nem diagnosztizáltak Alzheimer-kórt, arra utal, hogy náluk is kialakulhatott volna a betegség, ha tovább élnek.
„A gingipain antigének azonosítása az Alzheimer-kórban szenvedő és az Alzheimer-kórképet mutató, de demenciát nem diagnosztizáló egyének agyában is azt bizonyítja, hogy a P. gingivalisszal való agyi fertőzés nem a demencia kialakulása utáni rossz fogászati ellátás eredménye vagy a betegség késői stádiumának következménye, hanem korai jelzés, amely megmagyarázhatja a kognitív hanyatlás előtt talált patológiát a középkorú személyeknél”
– olvasható a tanulmányban.
Továbbá a vállalat által kifejlesztett COR388 nevű vegyület egerekkel végzett kísérletekben kimutatta, hogy csökkenteni tudja a kialakult P. gingivalis agyi fertőzés bakteriális terhelését, miközben az amiloid-béta termelést és a neuroinflammációt is csökkenti.
Bár meg kell várnunk, hogy a jövőbeni kutatások mit tárnak fel erről a kapcsolatról, de a kutatói közösség óvatosan optimista.
„A baktérium toxikus fehérjéit célzó gyógyszerek eddig csak egerekben mutattak jótékony hatást, de mivel több mint 15 éve nincs új demenciakezelés, fontos, hogy minél több megközelítést teszteljünk az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségek kezelésére”
– fogalmazott David Reynolds, az Alzheimer's Research tudományos vezetője.
Nyitókép: Shutterstock
