Szeplős, fiatal nő

Szeplő, napfolt vagy anyajegy? Így különböztetheted meg őket

Íme, hogyan lehet megkülönböztetni a szeplőket, a napfoltokat és az anyajegyeket – és hogy mikor kell kivizsgáltatni egy foltot, hogy kiderüljön, nem bőrrákról van-e szó.


Szeplő

A szeplők apró, lapos, világosbarna foltok, amelyek világos bőrű, vörös vagy világos hajú embereken jelennek meg. Ezek az emberek nagyobb valószínűséggel rendelkeznek az MC1R génnel, amely a szeplők kialakulásához vezet.

A szeplőket a napozás okozza, így nyáron jobban észrevehetőek. Amikor a napfény éri a bőrt, a melanocitáknak nevezett sejtek melanint termelnek, azt a pigmentet, amely a bőr színét adja.

A szeplőkre hajlamos embereknél a melanin nem egyenletesen oszlik el, ehelyett összecsomósodik, szeplőket hozva létre.

A szeplők általában gyermekkorban jelennek meg, és az életkor előrehaladtával elhalványulhatnak, különösen, ha csökken a napozásnak való kitettség. Ahogy öregszünk, kevesebb melanint termelünk, illetve az lebomolhat vagy szétszóródhat, ami világosabb vagy kevesebb szeplőt eredményez.

A fényvédő krémek használata és a védőruházat viselése segíthet megelőzni az új szeplők kialakulását, különösen az arcon és a karokon. Bár a szeplők teljesen ártalmatlanok, azt jelzik, hogy valaki genetikailag nagyobb kockázatnak van kitéve a bőrrák kialakulása szempontjából.

Mindig fontos a fényvédelem: Csak óvatosan! Még egy felhős napon is csúnyán le lehet égni

Napfolt

A napfoltokat öregségi foltoknak vagy aktinikus keratózisoknak (vagy májfoltoknak, de semmi közük a májhoz) is nevezik. Nagyobbak, mint a szeplők: néha egy kis érme nagyságúak, és lapos barna foltok formájában jelennek meg.

A napfoltok idővel, a hosszú távú napozás miatt alakulnak ki, ami túlzott melanintermeléshez vezet. Általában a nagyobb napozásnak kitett bőrfelületen jelennek meg, például az arcon, a kézen, a vállon és a karokon.

A szeplőkkel ellentétben, amelyek kevesebb napozással általában világosabbá válnak, a napfoltok nem halványulnak el idővel, és a folyamatos napozással tovább sötétedhetnek. Néhányan azonban kozmetikai okokból lézerrel, kémiai hámlasztással vagy vényköteles helyi krémmel próbálják eltüntetni a napfoltokat.

Bár a napfoltok nem veszélyesek, növelik a bőrrák kockázatát az adott területen. Fontos azonban, hogy figyelemmel kísérjük őket, mivel a lassan növekvő melanomák kezdetben napfoltoknak tűnhetnek.

Ha a folt mérete, alakja vagy színe megváltozik, mindenképpen forduljunk bőrgyógyászhoz.

Anyajegy

Az anyajegyek gyakran sötét, kiemelkedő vagy lapos bőrkinövések, amelyek bárhol megjelenhetnek a testén. Bár az anyajegyek születésüktől kezdve létezhetnek, jellemzően gyermekkorban, serdülőkorban és korai felnőttkorban (beleértve a terhesség alatt, amikor a hormonok változnak), körülbelül 40 éves korig alakulnak ki. Az anyajegyek mérete növekedhet, és újak is megjelenhetnek.

A legtöbb felnőttnek 10-40 közötti anyajegy van a testén. Akinek magas az anyajegyszáma, annak 50 vagy több, míg akinek nagyon magas az anyajegyszáma, annak 100 vagy több.

Az anyajegyek akkor alakulnak ki, amikor a melanociták ahelyett, hogy egyenletesen eloszlanának a bőrben, csomókban nőnek.

Az anyajegyek típusuktól, mélységüktől és életkoruktól függően lehetnek domborúak vagy laposak. Az emelkedett anyajegyek, amelyeket összetett nevuskként emlegetnek, lapos és emelkedett részekkel is rendelkeznek, és jellemzően a pigment mélyebben van a bőrben.

A dermális naevusok bőrszínű vagy világosbarna anyajegyek, amelyek szintén kiemelkednek.

A legtöbb anyajegy ártalmatlan, némelyikből szőr nőhet, van, amelyik eltűnhet, míg más anyajegyek a korral vagy hormonális változásokkal sötétebbé válhatnak vagy megváltozhatnak. Néhány anyajegy azonban melanomává, a bőrrák veszélyes formájává alakulhat.

Mikor menjünk orvoshoz velük?

Míg a szeplők és a napfoltok teljesen ártalmatlanok, az anyajegyek nagyobb figyelmet igényelnek, különösen, ha méretük, alakjuk, színük vagy textúrájuk megváltozik.

Ha egy anyajegy az alábbi figyelmeztető jelek bármelyikét mutatja, keressük fel a bőrgyógyász, aki az úgynevezett ABCDE-szabály alapján megállapítja, hogy az elváltozás bőrrák-e:

  • Aszimmetria (Assymetry): ha az anyajegy egyik fele másnak tűnik, mint a másik
  • Anyajegy határ (Bourder): ha az anyajegy szabálytalan alakú, cakkos vagy rosszul meghatározott szélei vannak
  • Szín (Colour): változatos árnyalatok vagy hirtelen színváltozás az anyajegyben
  • Átmérő (Diameter): ha nagyobb, mint 6 milliméter (körülbelül egy ceruzaradír mérete)
  • Változás (Evolving): ha az anyajegy mérete, alakja, színe vagy érzése, például viszketés vagy vérzés több mint néhány héten keresztül változik.

(ScienceAlert)

Nyitókép: Shutterstock