Az asztma eddig nem ismert kiváltó okát fedezték fel
Naponta több mint 1000 ember hal meg asztmában.
Amellett, hogy az asztmás roham megszorítja a tüdőbe vezető csatornákat, azok bélésének gyulladása és a fokozott nyálkatermelés hetekig vagy hónapokig súlyosbítja a problémát.
A tudósok most először mutatták ki, hogy a légutak mechanikus szűkületének hatására az asztmás roham során hogyan szaporodnak túl a légutak bélrendszerének sejtjei. Ezek kipréselődnek és elpusztulnak, ami gyulladást, nyálkakiválasztást és a légúti barrier károsodását váltja ki.
„E gát nélkül az asztmásoknál sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki hosszú távú gyulladás, sebgyógyulás és fertőzések, amelyek több rohamot okoznak. Ennek az alapvető mechanizmusnak a megértésével most már jobb helyzetben vagyunk, hogy megelőzzük ezeket az eseményeket”
– mondja Jody Rosenblatt sejtbiológus, a londoni King's College munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Rosenblatt-ékígéretes megoldást javasolnak tanulmányukban: egy vegyület, amely meggátolja a túlzsúfolt sejtek kipréselését – az úgynevezett epiteliális extrudálást – az egerek légúti bélésében. Hogy biztonságos-e, még nem tesztelték embereken, de Rosenblatt és amerikai, brit és spanyol kollégái úgy vélik, hogy ez teljesen új megközelítésekhez vezethet az asztmás rohamok megelőzésében, nem csak a gyulladás kezelésében.
Az asztma világszerte mintegy 300 millió embert érint. A legtöbben sípoló légzéssel, köhögéssel, légszomjjal és mellkasi szorító érzéssel küzdenek. A pollenektől és poratkáktól kezdve a háziállatok szőrén és a füstön át a testmozgásig, sőt még a hideg levegőig minden kiválthatja ezeket a különböző súlyosságú tüneteket.
Bár gyógymód nincsen, néhány kezelés, különösen azok, amelyek a légúti gyulladást célozzák, képesek az asztma tüneteit kontrollálni. Gyakran alkalmaznak inhalációs hörgőtágítókat a légutak megnyitására és kortikoszteroidokat a gyulladás csökkentésére.
A kiváltó okok elkerülése is segíthet, bár még a kombinált megközelítés sem mindig hatékony.
„Tudjuk, hogy az asztmások mintegy 31 százaléka nem rendelkezik olyan kezelési lehetőségekkel, amelyek működnének náluk, és ezzel potenciálisan életveszélyes asztmás rohamok kockázatának teszik ki őket”
– fogalmazott Samantha Walker, az Asthma + Lung UK kutatási és innovációs igazgatója.
A kutatócsoport a légutakat körülvevő simaizomzat összehúzódását és összeszorulását jelentő hörgőszűkületet vizsgálta a roham során. A légutak összeszűkülése egerekben tüdőbélés-károsodást és gyulladást okozott, hasonlóan az asztmához.
„A légutaknak ez a szűkülete és pusztulása okozza a roham utáni gyulladást és a túlzott nyálkakiválasztást, ami megnehezíti az asztmások számára a légzést”
– magyarázta Rosenblatt.
A legjobb hörgőtágító kezelésnek tartott albuterolról egerek és emberi légúti szövetek elemzése során a kutatók megállapították, hogy az ellazítja a környező simaizmot, azonban nem állítja meg a légúti hámsejtek károsodását, vagy az asztmás rohamot követő gyulladást.
A kutatók azonban rájöttek, hogy egy olcsó vegyület, az MRI-képalkotáshoz gyakran használt gadolínium segítségével megállítható a légúti károsodás az egérmodellekben, valamint az azt követő gyulladás és nyálkakiválasztás. Ennek a károsodásnak a megelőzése aztán megakadályozhatná a jövőbeni rohamokat okozó izomzat felhalmozódását.
Ez a felfedezés Walker szerint fontos új ajtókat nyit meg az asztmások számára égetően szükséges lehetséges új kezelési lehetőségek feltárásához, ahelyett, hogy kizárólag a gyulladásra összpontosítanánk.
A szerzők szerint hasonló mechanizmus állhat más, szűkületekkel jellemezhető gyulladásos állapotok, például az irritábilis bél szindróma vagy a gyulladásos bélbetegség hátterében. Az ezek kialakulása körüli rejtélyek tisztázása nagyon szükséges kezelésekhez vezethet.
Nyitókép: Unsplash
