Miután megrágtuk és lenyeltük az ételt, utóbbi megkezdi útját a gyomor-bélrendszerben, egy hosszú és kanyargós úton, amely a szájban kezdődik és a végbélnyílásnál végződik. Útközben eljut a speciális szervekhez, amelyek a pörgetést és az emésztést (gyomor), a tápanyagok felszívását (vékonybél), valamint a víz és a sók felszívását (vastagbél) végzik.
A tápláléknak az emésztőrendszeren keresztül történő mozgása az úgynevezett bélmozgás, melyet részben a bélrendszerünkben található baktériumok trilliói irányítanak. A bél mikrobiomja rendkívül fontos, mivel ezek a baktériumok segítenek az immunrendszerünk fejlődésében és a táplálék lebontásában.
Amikor tehát eszünk, nem csak magunkat, hanem a bélben lévő mikrohordozókat is tápláljuk. Köszönetképpen a baktériumok kis molekulákat, úgynevezett metabolitokat termelnek, amelyek erősítik immunrendszerünket, és mozgásban tartják a bélrendszerünket azáltal, hogy stimulálják a bélidegeket, így azok összehúzódnak és továbbítják az ételt.
E baktériumok és anyagcseretermékeik nélkül a beleink kevésbé lennének képesek a táplálékot a gyomor-bél traktuson keresztül mozgatni. Ez a lenyelt anyag felhalmozódását okozhatja, ami székrekedéshez és kellemetlenségekhez vezethet.
Mi az a bél tranzitidő?
A bél tranzitidő során az étel a gyomor-bélrendszer egyik végéből a másikba jut. Ez az idő személyenként változó – a legújabb becslések szerint 12 és 73 óra között lehet, amíg a táplálék áthalad a szervezeten – az átlag 23-24 óra körül van.
Ez a bélátjárási időbeli eltérés magyarázza az egyes emberek között megfigyelhető bélmikrobiom-különbségeket és bélrendszerük egészségét is. Számos tényező is befolyásolhatja a természetes bélátjárási időnket, beleértve a genetikát, az étrendet és a bélmikrobiomot. Ha a bél tranzitidő hosszú (vagyis lassú a bélmozgása), a vastagbélben lévő baktériumok különböző anyagcseretermékeket termelnek. Ennek oka, hogy hozzánk hasonlóan a bélrendszerünkben lévő baktériumoknak is szükségük van táplálékra.
Ezek a baktériumok szeretik a rostokat. Ha azonban a bél tranzitideje hosszú, és a rostoknak túl sokáig tart eljutni a vastagbélbe, ezeknek a mikrobáknak alternatív táplálékforrásra kell váltaniuk, így a fehérje felé fordulnak. A fehérjére való átállás mérgező gázok termelődését eredményezheti, ami olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a puffadás és a gyulladás.
A lassú bélmozgás miatt a részben megemésztett táplálék is megrekedhet a vékonybélben. Ennek további egészségügyi következményei vannak, például a vékonybél baktériumok elszaporodása, ami olyan tünetekhez vezethet, mint a hasi fájdalom, hányinger és puffadás.
A gyors bélmozgás is negatívan befolyásolhatja az egészséget. Számos oka lehet annak, hogy valaki gyors tranzitidőt tapasztalhat. Például a szorongás, a gyulladásos bélbetegség (IBD) és az irritábilis bél szindróma (IBS) mind csökkent tranzitidőt és akár hasmenést is okozhat.
Gyors tranzit esetén a keletkező széklet laza, magas víztartalommal. Ez azt jelzi, hogy a széklet nem töltött elég időt a bélben, ami megakadályozza a víz és a tápanyagok megfelelő felszívódását. Ez például IBD esetén kiszáradáshoz vezethet.
A bélműködés sebességének vizsgálata
Fotó: Shutterstock
Egy nagyon egyszerű otthoni teszttel könnyen ellenőrizhető a bélmozgékonyság, ez az úgynevezett „csemegekukorica-teszt”. Ne együnk csemegekukoricát 7-10 napig (a „kimosási” fázis), ezután kezdhetjük el a tesztet. Jegyezzük fel a dátumot és az időpontot, és együnk egy kis csemegekukoricát – egy marék elegendő. Mivel a kukorica külső héja emészthetetlen, a többi elfogyasztott étellel együtt áthalad a gyomor-bélrendszerén, és végül láthatóvá válik a székletben.
Írjuk fel a következő néhány széklet pontos idejét feljegyzed a dátumot és az időpontot, valamint megfigyelni. Az otthoni teszt nem végleges, de a tranzitidő egy olyan mérőszámát jelenti, amely átlagosan hasonló eredményeket ad, mint a kifinomultabb mérések.
Ha 12 óra vagy annál rövidebb idő alatt átmegy a kukorica, akkor ez azt jelenti, hogy a bélrendszerünk gyors. Ha körülbelül 48 óráig vagy tovább nem történik meg ez, akkor a bélrendszerünk lassú.
Ha tartósan gyors a bélmozgás, akkor érdemes orvossal konzultálni, hogy kiderítse, van-e valamilyen kiváltó oka.
Ha kissé lassú, de úgy tűnik, nincsenek további gyomor-bélrendszeri tünetek, mint például puffadás, hasi fájdalom, étvágytalanság vagy hányinger, akkor együnk több gyümölcsöt és zöldséget a rostbevitel növelése érdekében, amellyel a barátságos bélbaktériumokat tápláljuk, valamint igyunk több vizet és mozogjunk.(ScienceAlert)
Nyitókép: Shutterstock
