Cöliákia vagy gluténérzékenység? Így állapíthatod meg!
Egy ausztrál felmérés szerint minden tizedik személy a saját bevallása szerint gluténmentes étrendet követ. Ma már sokan inkább az egészségesebb életmód, mintsem valamilyen betegség miatt döntenek a gluténszegény diéta mellett. Ha azonban a fogyasztása után hányingert, puffadást vagy gyomorfájdalmat tapasztalunk, az akár az érzékenység vagy éppen a cöliákia jele is lehet. De mi a különbség a két betegség között és hogyan ismerhetjük fel?
Bár a gluténintolerancia és a cöliákia sok hasonló tünettel rendelkezik, az egyik akár bélkárosodást és alultápláltságot is okozhat. Honnan tudjuk tehát, hogy mi a különbség a kettő között?
A cöliákia egy autoimmun betegség, ami azt jelenti, hogy a szervezet tévesen az egészséges sejteket és szöveteket kezdi támadni – ebben az esetben a vékonybélben –, ami gyulladást okoz. Ennek hatására pedig a gluténtartalmú ételek fogyasztása károsíthatja a vékonybélben lévő struktúrákat, amelyek segítik a szervezetet a tápanyagok felszívódásában. A cöliákiának olyan tünetei lehetnek, mint a puffadás, hányinger, hasi fájdalom, hasmenés, dermatitis herpetiformis (viszkető, hólyagos bőrkiütés), ízületi fájdalom és fáradtság. Hosszú távon kezelés hiányában alultápláltsághoz vezethet, de csökkentheti a csontsűrűséget is, és összefüggésbe hozható olyan neurológiai rendellenességekkel, mint az epilepszia és a demencia.
A diagnózis felállításához jellemzően vérvételt végeznek, majd endoszkóp segítségével biopsziát vesznek a vékonybélből. A vérvizsgálat antigéneket – a gluténre adott reakció markereit – keresnek, míg a biopszia a bélben lévő bélcsatornák esetleges károsodását vizsgálja.
A gluténintoleranciában szenvedők a cöliákiához hasonló tüneteket tapasztalnak. A különbség az, hogy a glutén fogyasztása után nincs autoimmun válasz vagy bélkárosodás. A megállapításához az orvosok első lépésként kizárják a cöliákiát és a búzaallergiát. Ezt követően egy dietetikus által felügyelt gluténmentes diéta kipróbálását javasolhatják, hogy lássák, javulnak-e a tünetek. A gluténérzékenység hivatalos diagnózisát csak egy nagyon összetett diétás kísérlet segítségével lehet megerősíteni. A tudományos vizsgálatnak ezen formája nagyon munkaigényes és nem túl gyakori. Emiatt jellemző, hogy sokan egyszerűen a glutén kiiktatása mellett döntenek, diagnózis nélkül.
A cöliákia súlyosabb, mint a gluténintolerancia. Ez azt is jelenti, hogy az előbbiben szenvedőknek óvatosnak kell lenniük a keresztszennyeződésekkel kapcsolatban. Ha például ugyanazt a kést, vágódeszkát vagy kenyérpirítót használják a gluténmentes és a hagyományos kenyér felvágásához vagy pirításához, a gluténrészecskék átkerülhetnek, és reakciót okozhatnak.
A legújabb tanulmányok szerint már napi 50 mg glutén elfogyasztása is elég ahhoz, hogy a cöliákiával küzdő betegek bélkárosodást szenvedjenek .Összehasonlításképpen: egy szelet teljes kiőrlésű kenyér körülbelül 4800 mg glutént tartalmaz, ami azt jelenti, hogy 50 mg körülbelül egy szelet kenyér 1/100-ának felel meg. Ezzel szemben minimális mennyiségű glutén nem befolyásolja ugyanúgy a gluténérzékenyeket: átmeneti tüneteik lehetnek, de bélkárosodást nem fognak tapasztalni. A tünetek és azok súlyossága azonban egyénenként eltérő lehet.
A szakértők szerint a glutén elhagyása az étrendünkből könnyen vitaminhiányhoz vezethet, a gluténtartalmú gabonatermékek ugyanis olyan alapvető tápanyagokban gazdagok, mint a rostok, a folsav, a vas és a B-vitaminok. Ráadásul, a gluténmentes termékek drágábbak is lehetnek, és néha magasabb a cukor-, só- és zsírtartalmuk, hogy kompenzálják a textúrát és az ízt.
Forrás: ScienceAlert
Nyitókép: Darya Komarova/Shutterstock
Olvasd el ezt is!