Életünk nagyjából egyharmadát alvással töltjük, amelynek körülbelül negyede álmokkal telik. Ennek ellenére még mindig keveset tudunk arról, miért jelennek meg, hogyan keletkeznek az agyban, és milyen hatással lehetnek az egészségünkre. Egy 2022-ben, a The Lancet eClinicalMedicine nevű folyóiratban megjelent tanulmány eredménye szerint az álmaink meglepő mennyiségű információt árulhatnak el az agyunkról. 

A kutatás arra kereste a választ, hogy a gyakori rossz álmok és rémálmok – vagyis azok az álmok, amelyek felébresztenek minket – középkorban vagy idősebb korban összefügghetnek-e a demencia kialakulásának kockázatával. A vizsgálat összesen három nagy amerikai egészség- és öregedéskutatási adatbázist elemzett, több mint 3 200 (600 fő 35-64 év között, és 2 600 fő 79 éves vagy idősebb) résztvevővel.

Az eredmények szerint azok a középkorú személyek, akik heti rendszerességgel élnek át rémálmokat, négyszer nagyobb eséllyel tapasztalnak kognitív hanyatlást a következő évtizedben. Az idősebb résztvevőknél a demencia kialakulásának kockázata kétszeres volt.

Érdekes módon a rémálmok és a későbbi demencia közötti kapcsolat a férfiaknál erősebbnek bizonyult, mint a nőknél: az idősebb férfiaknál, akiknek heti rendszerességgel vannak rémálaik, ötször nagyobb eséllyel alakult ki demencia, míg a nőknél a kockázat mindössze 41%-kal nőtt.

Összességében ezek az eredmények arra utalnak, hogy a gyakori rémálmok akár évekkel vagy évtizedekkel a memória- és gondolkodási problémák megjelenése előtt is jelezhetik a demenciát – különösen a férfiaknál. A jó hír, hogy a visszatérő rémálmok kezelhetők. A jelenlegi módszerek csökkenthetik az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó rendellenes fehérjék felhalmozódását, és bizonyos esetekben javulhatnak az emlékezeti és gondolkodási képességek is.

(ScienceAlert)