Van egy személyiségjegy, amely csökkenti a demencia kockázatát
Az ebben a tulajdonságban magasan fejlett embereknél kisebb valószínűséggel alakul ki enyhe kognitív károsodás, ami a demencia előjele lehet.
Az önfegyelmezett és jól szervezett embereknél kisebb a demencia kockázata, derül ki a PsyBlog cikkéből. Mindkettő a lelkiismeretesség, a személyiség öt fő aspektusának egyike. A lelkiismeretes emberek általában céltudatosak és szorgalmasak, valamint felelősségteljesek és szervezettek.
A kutatók szerint a magas lelkiismeretességű embereknél kisebb valószínűséggel alakul ki enyhe kognitív zavar, amely a demencia előjele lehet. Ezzel szemben az érzelmileg labilisak a demencia fokozott kockázatával járnak együtt.
A neuroticizmus néven ismert személyiségjegy szorongással és depresszióval, valamint a negatív érzelmek nagyobb mértékű megélésével függ össze.
„A személyiségjegyek viszonylag tartós gondolkodási és viselkedési mintákat tükröznek, amelyek az egész élet során halmozottan befolyásolhatják az egészséges és egészségtelen viselkedési és gondolkodási mintákat”
– mondta el Dr. Tomiko Yoneda, a tanulmány első szerzője.
„Az egész életen át tartó tapasztalatok felhalmozódása aztán hozzájárulhat bizonyos betegségek vagy rendellenességek, például az enyhe kognitív zavarok fogékonyságához, vagy hozzájárulhat az életkorral összefüggő neurológiai változások elviselésének képességében mutatkozó egyéni különbségekhez”
– tette hozzá.
A vizsgálatban közel 2000 ember vett részt, akiket a Rush Memory and Aging Project (Rush memória és öregedés projekt) nevű, Illinois államban élő idős felnőtteket nyomon követő hosszú távú vizsgálatba vontak be.
Az eredmények azt mutatták, hogy a magasabb lelkiismeretesség a demencia alacsonyabb kockázatával, a magasabb neuroticizmus pedig a demencia fokozott kockázatával függött össze.
„A 0-tól 48-ig terjedő lelkiismeretességi skálán körülbelül hat ponttal több pontot elérve, 22%-kal csökkent a normális kognitív működésből az enyhe kognitív károsodásba való átmenet kockázata. Emellett a 0-tól 48-ig terjedő neuroticizmus skálán körülbelül hét ponttal több pontot elérve 12%-kal nagyobb volt az átmenet kockázata”
– magyarázta Yoneda.
A magas lelkiismeretességű nyolcvanévesek nagy valószínűséggel körülbelül két évvel tovább éltek kognitív károsodás nélkül. Az is valószínűbb volt, hogy az enyhe kognitív károsodás diagnózisát követően visszanyerték a normális kognitív állapotot.
A magas neuroticizmus azonban összefüggésbe hozható azzal, hogy egy évvel kevesebbet éltek kognitív károsodás nélkül.
Nyitókép: Shutterstock
