Kutatásoknak hála már sokat tudunk a testmozgás pozitív hatásairól, valamint a leghatékonyabb módokról is. A legtöbb embernek azonban az idővel van problémája, hiszen munka mellett nem mindenki ér rá sportolni. Egy tanulmány arra kereste a választ, hogy elég-e csupán hétvégén eljárni edzésre.
A mindennapi elfoglaltságok sokaknak megnehezítik, hogy minden nap, vagy akár heti négy-öt alkalommal sportoljanak. Ennek következtében néhányan csak két napba sűrítik be az egészséges életmódhoz szükséges testmozgást, vagyis általában hétvégékre. Vajon ez elég, vagy a többi napon történő inaktivitás semmissé teszi a próbálkozást?
Az Egészségügyi Világszervezet — 2020-ig szóló — fizikai aktivitásra és a mozgásszegény magatartásra vonatkozó iránymutatásai alapján felnőttek esetében heti szinten 150-300 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás az ajánlott mennyiség, vagy 75-150 perc erőteljes sportolás. Bár már sok tanulmány vizsgálta a két napra besűrített testmozgás hatékonyságát, a több napra elosztott edzésekkel mégsem igazán hasonlították még össze.
Fotó: Unsplash/bruce mars
Különösen a halálozási kockázat csökkentése szempontjából érdekelte egy kutatócsoport tagjait a téma, a tanulmányt pedig Mauricio dos Santos, mozgásfiziológiai kutató vezette. Miután a tudósok összehasonlították azokat az embereket, akik rendszeresen végeztek erősebb vagy gyengébb intenzitású edzéseket, valamint a hétvégi harcosokat, az eredmények nagyon kis különbségeket mutattak.
„Azt találtuk, hogy a hétvégi harcos és a rendszeresen aktív résztvevőknél hasonló volt az összes okból és ok-specifikusan bekövetkező halálozás, ami arra utal, hogy azonos mennyiségű fizikai aktivitás végzése esetén annak több napra való elosztása vagy kevesebb napra való koncentrálása nem befolyásolja a halálozási eredményeket"
— olvashatjuk a szerzők megjegyzését a ScienceAlert cikkében.
A tanulmány tanulsága, hogy nem kell azon stresszelni, hogy vajon van-e elég idő minden nap egy minimális aktivitásra, hanem heti szinten kell törekedni az ajánlott mozgási mennyiség elérésére. A kutatók néhány korlátra is felhívták a figyelmet a tanulmányukkal kapcsolatban. Mivel az elsődleges felmérési adatok önbevallásos teszteken alapultak, így van némi hibalehetőség az eredményekben.
Mindazonáltal a vizsgálatok egy nagy létszámú, hosszú időn keresztül megfigyelt csoportot érintettek, ami bizalmat sugároz a szakértők munkájával kapcsolatban.
Nyitókép: Unsplash/Alex McCarthy
