Egészségesebb szívet és közérzetet okoz ez a dolog
Nem mindenki tapasztalja, de nagyon jó élmény, amely a szív egészségét és a közérzetet is pozitívan befolyásolja.
A flow a pszichológiában használt kifejezés, amely azt a fokozott koncentráció állapotot írja le, amikor teljesen belefeledkezünk egy tevékenységbe. Általában olyan tevékenységek során tapasztalható, amelyek némi kihívást jelentenek, de még mindig megfelelnek a képességeinknek.
Amikor flow-t tapasztalunk, általában nagyon hatékonyak vagyunk, úgy érezzük, hogy az irányítás a kezünkben van és megfeledkezünk az időről.
A flow-hoz hasonló fogalmak már jó ideje léteznek, például a „figyelem polarizációja”, amely a fokozott összpontosítás állapotát jelenti, és Maria Montessori olasz pedagógustól kapta az elnevezést.
A flow modern, tudományos változatát a magyar származású amerikai pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály dolgozta ki az 1970-es években.
Több kutatás is kimutatta, hogy az, hogy milyen gyakran és milyen környezetben éljük át a flow-t, erősen eltér az egyes emberek között, és részben genetikai hatású.
Egyes emberek, tehát, hajlamosabbak a flow megtapasztalására, mint mások, ami részben a genetikai hajlam egyéni különbségek, de a környezetünkben lévő tényezők miatt is van. Ezek közé tartozhatnak az általunk végzett konkrét tevékenységek körülményei, az általunk tapasztalt zavaró tényezők és a mentális állapotunk.
A flow-ra való hajlam számos pozitív eredménnyel járhat, beleértve a jobb mentális és szív- és érrendszeri egészséget. Ezeket az összefüggéseket általában bizonyítékként értelmezték arra nézve, hogy a flow ilyen védő erőfeszítéseket okoz.
A mai napig a legtöbb rendelkezésre álló kutatás azonban nem enged következtetéseket levonni a flow mentális vagy fizikai egészségre gyakorolt ok-okozati hatásairól, mivel ezek viszonylag kis mintanagyságúak és önbevallásos adatokon alapulnak. Emellett a flow megélésére való hajlam és a mentális egészségügyi problémák részben örököltek.
Sajátos hajlamaink a környezetünkkel és a tapasztalatainkkal együtt befolyásolják azt, hogyan boldogulunk az életben, beleértve azt is, hogy flow-t vagy mentális problémákat tapasztalunk-e. Az még mindig többnyire ismeretlen azonban, hogy génjeink és környezetünk pontosan hogyan működnek együtt.
Tehát, ugyanazok a családi tényezők, beleértve a genetikai hajlamokat vagy a kora gyermekkori környezetet, befolyásolhatják mind azt, mennyire vagyunk hajlamosak a flow-ra, mind pedig a mentális egészségünket. Ebben az esetben a bejelentett összefüggések nem közvetlenül okozati összefüggések lennének, hanem inkább egy harmadik tényezőnek tudhatók be, amely mindkettőt okozza, például a géneknek vagy bizonyos gyermekkori tapasztalatoknak.
Egy másik ilyen harmadik tényező lehet a neuroticizmus, egy olyan személyiségvonás, amely az érzelmi kiegyensúlyozatlanságra és a könnyű ingerlékenységre való hajlamunkat írja le. A magas neuroticizmus-értékkel rendelkező emberek hajlamosabbak a stresszre és a pszichológiai problémákra, valamint a szív- és érrendszeri és egyéb szomatikus betegségekre.
Ugyanakkor intuitív módon érthető, hogy az aggodalom, a stressz és az érzelmi instabilitás olyan tényezők, amelyek megakadályozzák, hogy flow-élményekbe kerüljünk. Így könnyen elképzelhető, hogy hajlamaink, beleértve a neuroticizmust is, befolyásolnák mind a flow megélésének képességét, mind a mentális egészségünket.
Ha ezután a flow és a mentális egészség közötti kapcsolatot a neuroticizmus figyelembevétele nélkül vizsgálnák, ahogyan azt a legtöbb kutatás tette eddig, összefüggést tapasztalnánk, de ezt valójában a neuroticizmus vezérli.
Ezek alapján felmerül a kérdés: a flow valóban védelmet nyújthat bizonyos egészségügyi problémákkal szemben?
Nyitókép: Shutterstock
