Korábban már készült néhány tanulmány, amely a jelenséget vizsgálta. Egy 2007-es kutatás szerint a bioélelmiszereket fogyasztó emberek például élénkebb és abszurdabb álmokról számoltak be, mint azok, akik gyorsételeket ettek. Egy másik, 2015-ös kutatás szerint a vizsgált személyek 18 százaléka szerint valóban lehet köze az ételeknek az álmok milyenségéhez. A legtöbben a rémálmok kiváltójaként a tejtermékeket nevezték meg. Hasonlóképpen, egy 2022-es tanulmány arra világított rá, hogy a gyümölcsök fogyasztása elősegíti az álmokra való visszaemlékezést, míg a cukros ételek több rémálmot eredményezhetnek.

Annak érdekében, hogy még pontosabb képet kapjunk az ételek és álmok közötti összefüggést illetően, a The Conversation magazin is készített egy kutatást a témában. Ennek során 1082 kanadai pszichológia szakos hallgatót kérdeztek meg online étkezési szokásaikról, alvásminőségükről, álmaikról és úgy általában az egészségügyi állapotukról.

A kutatás azt találta, hogy a résztvevők kicsivel kevesebb, mint 40 százaléka számolt be arról, hogy bizonyos élelmiszerek rontottak az alvásukon, 5 százalékuk szerint pedig az álmaikat leginkább a különböző desszertek és tejtermékek befolyásolták.

Az ételérzékenységgel élők válaszai is meglepőek voltak: a gluténérzékeny személyek az álmaik, a laktózérzékenyek pedig az alvásminőségük befolyásoltságát tapasztalták. Utóbbiak például gyakrabban említettek súlyosabb és többször előforduló rémálmokat. A kettő közötti kapcsolatot jól bizonyítja a tény, hogy a hasi fájdalom és a puffadás gyakorisága szintén összefügg a laktózérzékenységgel és a rémálmokkal is.

Korábban már más tanulmányok is születtek, amelyek bizonyították a bélmikrobiómák és a központi idegrendszer kapcsolatát. Ezek szerint a bélrendszeri diszkomfort pszichológiai formát is ölthet alvás közben, rémálmok formájában.

Egy másik érdekes összefüggést az étrend és a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) között fedeztek fel. A betegség gyakori tünete a rémálmok előfordulása, így érdemes lehet kezelésekor az étkezési szokásainkat is átalakítani, esetleg felmérni az intoleranciákra való hajlandóságunkat.

Bár a kutatás valamilyen szinten betekintést nyújt az élelmiszerek és az álmok kapcsolatába, az eredmények korrelációsak. A pontos megállapításokhoz valószínűleg még több kísérletre lenne szükség a jövőben.

Azonban van néhány hasznos tanács, amelyek a korábbi eredményekre építve kimondhatóak. Ide sorolható, hogy kerüljük a késő esti étkezést, illetve a nehéz, cukros vagy fűszeres ételeket elalvás előtt. Laktózérzékeny személyeknek lefekvés előtt érdemes laktózmentes ételeket fogyasztaniuk – a kemény, érlelt sajtok például sokkal kevesebb laktózt tartalmaznak, mint a friss és lágy változataik. Ételallergiák esetében fontos az allergiát okozó élelmiszerek bevitelének minimalizálása, hiszen ezek előhozhatják az allergiás reakciókkal kapcsolatos szorongásról szóló rémálmokat.

Általánosságban elmondható, hogy tápanyagokban gazdag, rostokkal teli élelmiszerek, valamint a kiegyensúlyozott étrend, a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása javíthatja az alvást és nem ront álmok milyenségén sem.

Érdekes lehet az alvást és álmokat befolyásoló élelmiszerekről feljegyzéseket készíteni, esetleg kísérletezni ezek elhagyásával és megfigyelni az eredményt. Elsősorban a saját megfigyeléseink lesznek számunkra a mérvadóak a témában.

(Independent)