Nem mindegy, hány fok volt az otthonodban gyermekkorodban
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az átlagos amerikaiak nem nagyon tekerik lejjebb a termosztátot, annak ellenére, hogy a fűtés és hűtés a legtöbb otthoni energiaszámla jelentős részét képezi, ehelyett inkább szüleik nyomdokaiba lépnek.
„Konkrétan, azok az egyének, akik melegebb otthonokban nőttek fel, hajlamosak magasabb termosztátbeállításokat fenntartani jelenlegi otthonukban, ami arra utal, hogy a korai hőkörnyezet tartósan befolyásolja a jelenlegi hőmérsékleti preferenciákat”
– írja Dritjon Gruda, az írországi Maynooth Egyetem szervezeti viselkedéskutatója és Paul Hanges, az amerikai Marylandi Egyetem szervezetpszichológusa.
Napjainkban az Egyesült Államokban a lakossági energiafogyasztás az ország teljes energiafogyasztásának 21 százalékát, ennek több mint felét pedig a háztartások fűtés-hűtése teszi ki.
Bár az USA-ban a háztartások fele napközben üres, sokan továbbra is bekapcsolva hagyják a fűtőberendezéseket vagy a légkondicionálókat, még akkor is, amikor nincsenek otthon. Egyes felmérések szerint az amerikai háztulajdonosoknak csupán 42 százaléka állítja be a termosztátot az energia- és költségmegtakarítás érdekében.
Ezek a szokások nemcsak energiát pazarolnak, hanem növelik a háztartási számlákat is, az új felmérés pedig azt sugallja, hogy ezek a preferenciák már gyermekkorban megvalósulhatnak.
„Annak megértése, hogy mi motiválja a fogyasztók fűtési és hűtési döntéseit, fontos út a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének lehetséges csökkentéséhez”
– írja Gruda és Hanges.
A kutatók összesen 2128 résztvevőt kérdeztek meg az Egyesült Államok egész területéről arról, hogy felnőttként és gyermekként milyen átlagos téli termosztátbeállításokat alkalmaztak otthonukban. Emellett arra is megkérték őket, hogy értékeljék a közösségükhöz való érzelmi kötődésüket.
Azok a résztvevők, akik most hidegebb téli régiókban élnek, és akik melegebb, 26,67 Celsius-fokon tartott otthonokban nőttek fel, felnőttkorukban szívesebben tartották melegebbnek jelenlegi otthonukat, mint azok, akik hidegebb - 21,11 Celsius-fokon tartott otthonokban nőttek fel gyermekkorukban.
A tendencia a faji hovatartozás, az iskolai végzettség, a háztartás jövedelme és a földrajzi mobilitás ellenőrzése során is fennmaradt.
Bár a gyermekkori szokások Gruda és Hanges szerint mélyen gyökerezőek és nehezen megváltoztathatók, ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne azokat megtörni. Úgy találták, hogy a résztvevők közösségükkel való azonosulásának vagy kapcsolatának mértéke erősen befolyásolja a személy jelenlegi termosztáthasználata és a neveltetésük közötti kapcsolatot.
Például azok az emberek, akik hidegebb téli régiókba, például New Yorkba költöztek és akik erősen kötődnek a helyi közösségükhöz, hajlamosak alacsonyabb termosztátot fenntartani, mint azok a résztvevők, akik kevésbé érzik magukat a közösségükhöz tartozónak.
Nem meglepő, hogy a melegebb régiókban, például Floridában élők hajlamosak kevésbé használni a központi fűtést, és télen is a légkondicionálót használják házuk hűtésére. De ismét csak az, hogy mennyire illeszkedik valaki a közösségébe, némileg megtörheti ezt a szokást.
„Azok az egyének, akik magas közösségi illeszkedést jeleztek, magasabb otthoni hőmérsékletről számoltak be, a valószínűleg korlátozottabb légkondicionálás miatt”
– jegyzik meg a pszichológusok.
Ez arra utal, hogy a kortársak befolyásolják az energiafelhasználásunkat, de mivel a közösségi normákat nem mérték közvetlenül, a szerzők szerint eredményeiket óvatosan kell értelmezni.
Mivel az eredmények önbevallásos alapúak voltak, az nem biztosítja, hogy a résztvevők őszinték a felnőttkori vagy gyermekkori termosztátbeállításaikkal kapcsolatban. Ráadásul a termosztát beállítása nem feltétlenül tükrözi az otthon tényleges hőmérsékletét, amelyet – különösen az idősebb, kevésbé szigetelt házakban – nehéz lehet szabályozni.
A jövőbeli kutatásoknak javítaniuk kell ezeken a korlátokon, és be kell ásniuk a kulturális tényezőkbe, amelyek befolyásolják, hogy az emberek hogyan fűtik és hűtik otthonukat, érvel Gruda és Hanges.
„A viselkedés mögöttes pszichológiai mechanizmusainak és mozgatórugóinak megértése nélkül nem fogjuk tudni megmagyarázni, miért nem feltétlenül törekszenek a racionális fogyasztók energiafogyasztásuk optimalizálására.”
Nyitókép: Shutterstock
