Sokan közülünk a forró zuhanyokhoz és fürdőkhöz fordulnak, hogy felmelegedjenek és megnyugodjanak. De mi történik valójában a bőrünkkel, amikor igazán forrón zuhanyozunk vagy fürdünk?

Bőrünk a legnagyobb szervünk, és két különálló részből áll: kívülről a felhámból (epidermisz), belülről pedig az irhából (dermisz). A hám sejtek milliárdjaiból áll, amelyek a vékony bőrben (például a szemhéjon) négy, a vastag bőrben (például a talpán) pedig öt rétegben helyezkednek el. A mélyebb rétegekben lévő sejteket (keratinocitákat) szoros kötések tartják össze, ezek a sejthidak vízálló kötéseket képeznek a szomszédos sejtek között.

A felhám külső részén lévő sejtek elvesztették ezeket a sejthidakat, és óránként körülbelül 1000 sejt hámlik le egy négyzetcentiméternyi bőrfelületen. Egy átlagos felnőtt esetében ez 17 millió sejtet jelent óránként, minden nap.

A felhám alatt található a bőr, ahol vérerek, idegek, szőrtüszők, fájdalom- és nyomásérzékelők, valamint verejtékmirigyek találhatók.

Együtt a felhám és az irha (a bőr):

• megvéd a Nap ultraibolya sugárzásától
• D3-vitamint szintetizál, amely segít a bélrendszerben a kalcium felszívódásában
• védelmet nyújt a baktériumok, paraziták, gombák és vírusok ellen
• szabályozza a testhőmérsékletet a vérerek és a verejtékmirigyek kitágulása révén, izzadságot bocsátva ki
• segít megjeleníteni az érzéseinket (gondoljunk például a kipirulásra vagy a libabőrre)
• lehetővé teszi, hogy érzékeljük az olyan érzéseket, mint az érintés, a nyomás, a fájdalom és a hőmérséklet.

A bőr tehát fontos, és érdemes rá vigyázni.

A napi mosakodás segíthet megelőzni a betegségeket, az igazán forró fürdők pedig gyakran kellemes érzést nyújtanak, és segíthetnek ellazulni. Ennek ellenére van néhány lehetséges hátrányuk is.

Normális esetben a bőrön sok egészséges Staphyloccocus epidermis nevű organizmus található. Ezek segítenek növelni bőrünk rétegeinek integritását (erősebbé teszik a sejtek közötti kötéseket) és serkentik az antimikrobiális fehérjék termelését.

Ezek a kis élőlények szeretik a savas környezetet, például a bőr normál, 4-6 közötti pH-értékét. Ha a bőr pH-ja 7 körülire (semleges) emelkedik, a Staphyloccocus epidermis csúnya unokatestvére, a Staphyloccocus aureus – más néven arany staphylococcus – megpróbálja átvenni az uralmat és fertőzéseket okozni.

A forró zuhany vagy fürdő növelheti a bőr pH-értékét, ami végső soron az arany staphylococcusnak kedvezhet. A nagyon forró vízben való elmerülés szintén sok nedvességet von el a bőrből, és izzadással vizet veszít, mely által a bőr szárazabbá válik, és a vesék több vizet választanak ki, így több vizelet keletkezik.

A hosszú ideig tartó forró fürdőben tartózkodás csökkentheti a vérnyomást, de megnövelheti a szívverést. Az alacsony vérnyomással vagy szívproblémákkal küzdő embereknek beszélniük kell orvosukkal, mielőtt hosszú ideig forrón zuhanyoznának vagy fürödnének.

A zuhany vagy a fürdő melege aktiválhatja a citokinek (gyulladásos molekulák) és a hisztaminok (amelyek részt vesznek az allergiás reakciókban) felszabadulását, és növelheti az érzőidegek számát. Mindez nagyon forró zuhany vagy fürdő után viszketéshez vezethet.

Egyeseknél forró zuhanyozás vagy fürdés után csalánkiütés (viszkető, felemelkedett dudorok, amelyek világosabb bőrön vörösnek, sötétebb bőrön barnának vagy lilának tűnnek) alakulhat ki, ami a krónikus indukálható csalánkiütés egyik formája. Ez meglehetősen ritka, és általában antihisztaminokkal kezelhető.

A forró fürdő vagy zuhanyzás utáni hidratálás segíthet. A bőr barrierjének javítása érdekében a hidratáló krémnek a következők keverékét kell tartalmaznia:

• puhítószer, például ceramidok, szkalánok vagy dimetikon (a puhítószerek beépülnek a felhám lipidgátjába, hogy csökkentsék a vízveszteséget)
• nedvesítőszer, például glicerin vagy hialuronsav (a nedvesítőszerek a bőrből a felhámba vonzzák a nedvességet)
• okkluzív anyag, például vazelin, ásványi olaj vagy kakaóvaj (az okkluzív anyagok csökkentik a bőrön keresztüli vízveszteséget és fokozzák az antimikrobiális peptidek termelését).

(Independent)