Több mint 60%-kal csökkent az egy főre jutó erdőterület
A japán Erdészeti és Erdészeti Termékkutató Intézet (FFPRI) Biodiverzitás és Éghajlatváltozás Központjának (Center for Biodiversity and Climate Change) Ronald C. Estoque által vezetett kutatócsoportja megállapította, hogy a globális erdőterület 1960 és 2019 között 81,7 millió hektárral csökkent, ami az egész Borneó szigetének több mint 10%-át kitevő területnek felel meg, a bruttó erdőveszteség (437,3 millió hektár) meghaladja a bruttó erdőnyereséget (355,6 millió hektár), derül ki az IOP Publishing által az Environmental Research Letters folyóiratban közzétett új tanulmányból.
A kutatócsoport globális földhasználati adatállományt használt fel annak vizsgálatára, hogy a globális erdők hogyan változtak térben és időben. Következésképpen a globális erdők csökkenése a globális népesség növekedésével együtt a 60 éves időszak alatt az egy főre jutó globális erdőterület több mint 60%-os csökkenését eredményezte, az 1960-as 1,4 hektárról 2019-re 0,5 hektárra, számol be róla a Phys.
„Az erdők folyamatos csökkenése és pusztulása befolyásolja az erdei ökoszisztémák integritását, csökkentve az alapvető szolgáltatások létrehozására és nyújtására, valamint a biológiai sokféleség fenntartására való képességüket. Ez világszerte legalább 1,6 milliárd ember életére is hatással van, főként a fejlődő országokban, akik különböző célokra függenek az erdőtől”
– írják a szerzők.
Az eredményekből az is kiderült, hogy a globális erdők tér-és időbeli mintázatának változása alátámasztja az erdőátmenet elméletét, miszerint az erdőveszteségek elsősorban a trópusi, alacsonyabb jövedelmű országokban következnek be, az erdőnövekedés pedig a magasabb jövedelmű országokban, az extratrópusokon.
Ronald C. Estoque, a tanulmány vezető szerzője kifejtette, hogy annak ellenére, hogy az erdőveszteség térbeli mintázata elsősorban a kevésbé fejlett országokban következik be, a fejlettebb országok szerepét ebben az említett erdőveszteségben szintén mélyebben kell vizsgálni.
„Azzal, hogy a fejlettebb országokban erősödik az erdővédelem, az erdőveszteség a kevésbé fejlett országokba tolódik át, különösen a trópusokon.”
„Napjainkban a világ erdeinek nyomon követése szerves részét képezi a különböző globális környezetvédelmi és társadalmi kezdeményezéseknek, köztük a fenntartható fejlődési céloknak, a párizsi éghajlat-változási megállapodásnak és a 2020 utáni globális biodiverzitási keretnek. E kezdeményezések céljainak elérése érdekében nagy szükség van a globális nettó erdőveszteség görbéjének megfordítására, vagy legalábbis ellaposítására a világ megmaradt erdeinek megőrzésével, valamint a lefokozott erdészeti tájak helyreállításával és rehabilitációjával”
– magyarázzák továbbá a szerzők.
Nyitókép: Shutterstock
