Hogy ismerhetjük fel és akadályozhatjuk meg a greenwashingot?

Sokszor nem olyan egyértelmű meghatározni, melyik márka, vállalkozás vagy személy űzi pontosan a greenwashingot. Az amerikai Good Housekeeping Institute nevű magazin egy nemrégi felmérése szerint az olvasók több mint 85%-a magának a kifejezésnek a jelentését sem ismeri. A greenwashing vagy más néven zöldre mosás definíciója megpróbálja elhitetni

Az Oxford English Dictionary szerint a greenwashing vagy más néven zöldre mosás „egy vállalat vagy szervezet olyan tevékenysége, amelynek célja, hogy elhitesse az emberekkel, hogy aggódik a környezetért, még akkor is, ha a valódi üzleti tevékenysége valójában károsítja a környezetet” . A greenwashing egyik gyakori formája, hogy a vállalatok nyilvánosan azt állítják, hogy elkötelezettek a környezetvédelem iránt, miközben csendben lobbiznak a szabályozás elkerülése érdekében.

Lényegében egy marketingfogásról vagy trükkről van szó a vállalkozás vagy személy részéről, hogy elhitesse velünk, hogy környezetbarát, etikus gyakorlatokba fektetnek be, miközben a valóság ennek éppen az ellenkezője.

Ben Mead, a Hohenstein ügyvezető igazgatója és az OEKO-TEX nemzetközi szervezet alapító tagja szerint arról van szó, hogy hamisan reklámozzák egy szervezet környezetvédelmi erőfeszítéseit.

„Általában a greenwashing jellemzői közé tartoznak a homályos vagy megalapozatlan állítások, amelyek hamis képet adnak a szervezetnek arról, hogy törődik a környezettel”

– magyarázza.

A greenwashing kifejezés kialakulása

A fogalom meglehetősen új, az 1992-es Rio de Janeiró-i Föld-csúcstalálkozót követően kezdték el széles körben használni. Az Oxford Dictionary 1999-ben ismerte el először hivatalos kifejezésként, ahol a következőképpen definiálta: „egy szervezet által terjesztett dezinformáció, amelynek célja, hogy környezetileg felelős képet mutasson a nyilvánosság előtt”.

Amint azonban Damian Soong, a B-Corp Form Nutrition vezérigazgatója és társalapítója kiemeli, a kifejezés első használata Jay Westerveld 1986-os esszéjében található.

„Ebben az írásban azt állította, hogy a szállodákban látható kis kártyákat, amelyek a törölközők újrahasználatára buzdítanak, tévesen környezetvédelmi stratégiaként reklámozzák. A valóságban a munka és a költségek megtakarítása volt a cél”

– magyarázza.

A greenwashing híres példái

„Valószínűleg a legnagyobb és legismertebb példa a Volkswagen károsanyag-kibocsátási botránya”

– mondta Soong.

A vállalat autóikat olyan szoftveres módosítással adták el a dízelmotorokban, amely érzékelte, hogy mikor vizsgálják őket, és ennek megfelelően módosította a motor teljesítményét, hogy javítsa a környezetvédelmi teszteredményeket.

„A Volkwagen beismerte, hogy csalt a károsanyag-kibocsátási teszteken, és több mint tizenegymillió autót kellett visszahívnia és kijavítania. A botrány később más autógyártókra is kiterjedt, köztük a BMW-re és a Mercedes-Benzre”

– tette hozzá Soong.

Miért káros a greenwashing?

Eltekintve a nyilvánvaló okaitól, a zöldre mosás félrevezet és megtéveszt minket mint fogyasztót.

„Elhiteti Önnel, hogy olyan termékeket és márkákat támogat, amelyek összhangban vannak a saját környezetbarát értékeivel, holott valójában nem így van”

– magyarázza Mead.

Mead emellett rámutat, hogy egyes országokban a zöldre mosás nemcsak etikátlan, hanem illegális is, és az EU jelenleg az elszámoltathatóságra vonatkozó jogszabályokat vezet be, amelyek már az év közepén hatályba léphetnek.

Soong elmondása szerint ennek a megtévesztésnek a hatása sokkal mélyebbre hat

„Végső soron ez azt jelenti, hogy a fogyasztók figyelmét, támogatását és pénzét elvonják a valódi hitelességgel rendelkező termékekről és megoldásokról, amelyek hatással vannak a világ legnagyobb problémáira.”

Az alábbiakban 6 egyszerű módot mutatunk, amivel kiszúrható, ha egy személy vagy márka greenwashingot alkalmaz.

1. Nézzünk a hívószavak mögé

Olyan tényleges bizonyítékokat keressünk, amelyek alátámasztanak minden olyan állítást, miszerint egy vállalkozás „fenntartható” vagy „öko”. Sajnos ezeket a kifejezéseket nem ellenőrzik, így bárki használhatja őket – magyarázza Soong.

Legjobb tipp: Keressük az olyan szervezetek jóváhagyó pecsétjeit, mint a B Corporation, vagy az olyan tanúsítványokat, mint a Fair Trade vagy a Cradle to Grave. Sok más is létezik, ami megkönnyíti a jogszerűen környezetbarát vállalkozások megkülönböztetését a nem annyira legálisaktól.

2. Végezzünk kutatást

Nehéznek hangozhat, valójában nem az, ha egy márka valóban tesz a környezetbarát viselkedésért.

„Végezz kutatást, és keresd a hitelességet. Kérdezd meg magadtól, hogy az a növényi alapú márka korábban tej- vagy húsmárka volt? Lehet, hogy megvilágosodtak, de legtöbbször ez inkább az opportunizmus jele, mint az értékeké”

– mondja Soong. .

Legjobb tipp: Soha nem árt, ha megkérdezünk egy márkát, ha nem vagyunk biztosak az ökológiai hitelességükben. Csak beszéljünk azzal, aki környezetbarát termékeket népszerűsít: a legtöbbször, ha valóban tesznek az ügyért, akkor örömmel mesélnek róla.

3. Használjuk a józan eszünket

Ez is nyilvánvaló, de fontos.

„Tényleg azt hiszed, hogy a Fidzsi-szigetekről származó víz szállítása fenntartható lehet? Vagy az a „fenntartható” divatmárka - hol választja a kiskereskedelmet?”

– mutat rá Soong.

Top tipp: Gyakran a válaszok az orrunk előtt vannak, bízzunk a megérzéseinkben.

4. A megfelelő erőforrásokra támaszkodjunk

Rengeteg praktikus webhely, könyv és közösségi oldal van, amelyek segíthetnek az ökológiai utazásunkon. Soong a B Corporation Directory-t ajánlja tájékozódási alapnak, ahol két fontos írást is találunk a témában: a There is no Planet B, valamint a How To Break Up With Fast Fashion: A guilt-free guide to changing the way you shop – for good című könyvet.

5. Győződjünk meg róla, hogy az állításokat harmadik fél ellenőrizte

Harmadik fél által végzett független kutatás, tesztelés és tanúsítás nélkül a környezetvédelmi állítások hiteltelenek –mutat rá Mead.

„Manapság a legnagyobb bűnösök közé tartoznak az olyan jelzők és üzenetek, mint a „fenntartható módon készült”, „tiszta”, „nem mérgező” és „teljesen természetes”. Ezek nem rendelkeznek általánosan elfogadott és egyértelműen meghatározott kifejezésekkel vagy szabványokkal”

– magyarázza.

Legjobb tipp: Ellenőrizzük a weboldalon vagy a címkén, hogy egy megbízható, harmadik féltől származó szervezet átvizsgálta-e a márka állításait.

„Próbáljon holisztikus szemszögből gondolkodni a fenntarthatóságról. Keresse azokat a címkéket, amelyek a környezetbarátságot befolyásoló tényezők teljes spektrumát lefedik”

– javasolja Mead.

Ez magában foglalja a következőket:

• A káros anyagok vizsgálata
• Környezetbarát gyártás
• Biztonságos és társadalmilag felelős munkakörülmények.

6. Beruházás

Néha ahhoz, hogy olyan márkáknál vásároljunk, amelyek nem alkalmaznak greenwashingot, valóban be kell fektetnünk egy kicsit többet. Ha egy termék olcsó, az valószínűleg azért van, mert olyan elemet tartalmaz, amelyet a világ másik felére szállítottak. Ez a lábnyom már nem elfogadható. Meg kell értenünk, hogy a fenntartható termékek vásárlása és a fenntartható megközelítés sajnos még mindig drágább. Óvakodjunk attól, hogy szuper olcsón vásároljunk, emellett pedig legyünk kíváncsiak, és ne féljünk kérdéseket feltenni a gyártónak.

(Marie Claire)

Nyitókép: Shutterstock