A hidegzuhanyt először a 19. század elején alkalmazták egészségügyi okokból, akkor az orvosok az elmegyógyintézetekben kezelteknél, valamint raboknál alkalmazták ezt a módszert, hogy „lehűtsék a forró, gyulladt agyat, és megszelídítsék az indulatos akaratot".
Az évszázad közepére a viktoriánusok rájöttek, hogy a zuhanynak más haszna is van, nevezetesen az emberek megmosása, amihez viszont kellemesebb a melegebb víz.
A hidegvizes zuhanyzás azonban nem tűnt el, sőt, manapság – állítólagos egészségügyi hatásai miatt – ismét népszerűvé vált. De vajon tényleg jó hatással van-e szervezetünkre?
Egy nagyszabású hollandiai tanulmány szerint a hidegen zuhanyozók kisebb valószínűséggel vettek ki szabadságot betegség miatt, mint azok, akik minden nap melegvizes zuhannyal kezdték a hétköznapokat.
A több mint 3000 főből álló csoportot négy részre osztottak. Az első csoport tagjaitól azt kérték, hogy kizárólag meleg vízzel zuhanyozzanak, a másodiktól, hogy egy 30 másodperces hidegvizes fürdővel fejezzék be reggeli napindító fürdőjüket, a harmadik csoportnál viszont már 60 másodpercre, a negyediknél pedig 90 másodpercre növelték a hidegvizes zuhany hosszát.
A harmadik hónap leteltét követően a hideg vizet használó csoportokban 29%-kal csökkent a betegszabadságot kivivők aránya, érdekes azonban, hogy a zuhany időtartama nem befolyásolta az eredményt.
Nem világos, hogy miért akadályozza meg a hideg víz a megbetegedést, egyes kutatások szerint azonban az immunrendszer megerősítéséhez lehet köze. Egy szintén ebben a témakörben végzett csehországi tanulmány például kimutatta, hogy amikor kifejezetten sportos fiatal férfiak hat héten keresztül hetente háromszor hideg vízbe zuhanyoztak, immunrendszerük megerősödött. Több és nagyobb vizsgálatra van azonban szükség ahhoz, hogy ezeket az eredményeket megerősítsék.
