A humán papillomavírus-fertőzés (HPV) elleni védőoltást rendszerint 12 éves korunkban kapjuk meg. A világ egyik legelterjedtebb vírusa az emberek többségét sokszor anélkül érinti, hogy a betegek ezzel tisztában lennének. Bár a szervezet gyakran magától leküzdi, bizonyos típusai tartósan a testben maradhatnak, és idővel sejtkárosodást okozhatnak, amely végül daganathoz vezethet.

A HPV elleni vakcina a legújabb kutatások szerint jelentősen csökkentheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. Ez azért fontos, mert a betegség világszerte az egyik leggyakoribb nőket érintő daganat, annak ellenére is, hogy megelőzhető.

A HPV felelős szinte minden méhnyakrákos esetért, de más daganatok – például végbél-, hüvely- vagy szeméremtestrák – kialakulásában is szerepet játszhat. Mivel ezek a betegségek általában lassan, évekkel a fertőzés után alakulnak ki, a megelőzés a korai védelemben rejlik.

Ezt szolgálja a HPV elleni oltás, amely még a fertőzés előtt felkészíti az immunrendszert. Egy Svédországban végzett, 926 ezer főt vizsgáló kutatás során egyértelműen kiderült, hogy az oltottak körében jóval kevesebb méhnyakrákos eset fordult elő, mint azoknál, akik nem kapták meg a vakcinát. Ahogy a Science Alert is kiemeli, az életkor is meghatározó tényező. Azok a lányok, akik 17 éves koruk előtt kapták meg az oltást, körülbelül négyszer kisebb eséllyel betegedtek meg. Bár a későbbi oltás is védelmet nyújthat, annak mértéke már alacsonyabb.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy a vakcinák hatása idővel csökken-e. A kutatás eredményei megnyugtatók: a résztvevőket 18 éven át követték, mégsem találtak arra utaló jelet, hogy a védelem gyengülne. Az oltás tehát hosszú távon is hatékony marad.

Ma már számos országban nemcsak lányoknak, hanem fiúknak is ajánlják a HPV elleni oltást. Ez egyrészt őket is védi a HPV-hez köthető daganatoktól, másrészt csökkenti a vírus terjedését.