Nemcsak szervezetünknek, de a bőrünknek is árt a kék fény

A látható fény a napfény spektrumának 50 százalékát teszi ki, és ahogy a neve is mutatja, ez a fény egyetlen olyan része, amelyet az emberi szem érzékel. A látható spektrum kék sávja különösen magas energiaszinttel rendelkezik.

Minél hosszabb a hullámhossza, annál kevesebb energiát bocsát ki. A kék fény nagyon rövid, nagy energiájú hullámokkal rendelkezik, és mindenütt jelen van körülöttünk. Nemcsak a Nap bocsát ki kék fényt, hanem a fénycsövek, az izzólámpák, a mobiltelefonok, a számítógépek képernyői és a síkképernyős televíziók is.

Mik a kockázatok?

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a kék fény káros hatással lehet a bőrre és a szemre, és megzavarhatja a cirkadián ritmust (a belső óránkat). A napsugárzás bőrre gyakorolt hatását vizsgáló tanulmányok jellemzően az ultraibolya sugárzásra, különösen az UVB sugárzásra összpontosítottak, amely a leégésért felelős.

A kék fénynek való kitettség leggyakrabban említett hatása a reaktív oxigénfajok (ROS), az oxigénből képződő, nagymértékben reaktív vegyi anyagok jelentős növekedése. A túl sok ROS károsíthatja a DNS-t és a kulcsfontosságú enzimeket, például a DNS-javításért felelős enzimeket, növelve ezzel a rák kockázatát.

Kutatások kimutatták, hogy a kék fény a bőr különböző típusainál pigmentációt (barnulást) idézhet elő, számol be róla a ScienceAlert. Bár sokan a mély barnaságot kívánatos tulajdonságnak tartják, az a bőrkárosodás és a ROS jelzője. Más kutatók azt találták, hogy a látható fénytől (amelybe a kék fény is beletartozik) barnuló bőr sötétebb pigmentációval rendelkezik, amely hosszabb ideig tart, mint az ultraibolya sugárzásnak való kitettség.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kék fény aktiválhatja a gyulladással és a fotoöregedéssel (bőrkárosodással) kapcsolatos géneket. Számos tanulmány bizonyította, hogy a tipikus napvédő krémek nem akadályozzák meg a kék és a látható fény okozta károsodást.

Bár a kék fény kevésbé tűnik erősnek, mint az ultraibolya sugárzás, ez azzal magyarázható, hogy viszonylag nagyobb mennyiségű kék fény éri el a Földet. Az UV-sugárzás az Egyesült Királyságban nyáron délben a napsugárzás mintegy 5 százalékát teszi ki, míg a kék fény ennek körülbelül háromszorosát, 15 százalékát teszi ki.

A kék fénynek vannak jótékony hatásai is. Használják bőrbetegségek, többek között az ekcéma kezelésére, széles körben alkalmazzák az úgynevezett fotodinamikus terápiában, amelyet számos bőrbetegség kezelésére használnak, az aknétól a rákig, és fokozza a sebgyógyulást. A kék fény káros hatásai azonban az egészséges emberek esetében valószínűleg meghaladják a pozitív hatásokat.

A kék fény károsíthatja a bőrt, de kevésbé egyértelmű, hogy mely forrásai károsak az emberre. A képernyőkből származó kék fény a minket érő kék fényadagok töredékéért felelős. Kutatások kimutatták, hogy a készülékek képernyői növelhetik a ROS-termelést.

A német Biersdorf bőrápoló gyártó által készített tanulmány azonban azt találta, hogy egy egész heti, 30 cm távolságban lévő képernyőből származó kék fénynek való kitettség a németországi Hamburgban mindössze egy percnyi nyári déli napsütésnek felel meg.

Egy másik tanulmány szerint a képernyőkből származó kék fény 100-1000-szer kisebb intenzitású, mint a napból származó kék fény. A melaszmát, amely a bőr elszíneződését okozó foltokat okoz, szintén nem váltotta ki az ebben a betegségben szenvedő betegeknél.

Igaz, hogy több időt töltünk a képernyők előtt, mint valaha, de bár a képernyők okozhatnak némi kárt, ez a napfényhez képest jelentéktelen.

Bőrápolás kék fénnyel

A kozmetikai ipar bőrápoló termékek széles skáláját kezdte el kifejleszteni, amelyekről a márkák azt állítják, hogy megakadályozzák a kék fény okozta károsodást. Nincs azonban olyan szabályozott vagy szabványosított teszt, amellyel értékelni lehetne, hogy egy termék képes-e megelőzni a kék fény okozta károsodást.

A vállalatok tudományos teszteket végeznek ezeken a termékeken, munkájuk során azonban tetszőleges számú értékelést használhatnak. Ez nagyban különbözik a naptejekre vonatkozó szabályozástól, amelyek azt állítják, hogy tartalmaznak fényvédő faktort (SPF).

Az SPF tesztelését a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szigorúan szabályozza. Minden olyan termék, amely azt állítja, hogy SPF-et tartalmaz, azonos tesztelési rendszernek vetik alá. A kék fényre vonatkozó állítások szabályozásának hiánya lehetetlenné teszi a fogyasztók számára, hogy tájékozott döntést hozzanak a kínált védelem szintjéről és a termékek közötti különbségekről. A szabályozás hiánya valószínűleg nem jelent veszélyt a fogyasztókra, de a termékekből származó előnyök korlátozottak lehetnek.

Tekintettel a képernyők által kibocsátott kék fénnyel kapcsolatos bizonyítékokra, érdemes szkeptikusan viszonyulni minden olyan állításhoz, amely szerint egy termékre szükség van a számítógép képernyője vagy telefonunk által okozott károk megelőzéséhez.

A hagyományos fényvédő termékek (például a fényvédő krémek) jellemzően nem védenek meg a kék fény okozta károsodástól. Bíztató, hogy a bőrápoló ipar megpróbál foglalkozni ezzel az igénnyel, de kulcsfontosságú, hogy a kormányok megtegyék a következő lépést a folyamatban, és az egész iparágra kiterjedő, szabványosított tesztelést dolgozzanak ki.

Addig is fontos, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy korlátozzuk a napozásnak való kitettséget. A fényvédő krémek (vagy bármely SPF-számot tartalmazó termék) használata bizonyítottan megelőzi a bőrrákot és a fényöregedést, a kék fény elleni védelmet hirdető termékek pedig további előnyökkel járhatnak.

Nyitókép: Shutterstock