Ebből a 6 jelből ismerheted fel a kényszeres gyűjtögetőt

A Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve (DSM-V) szerint a gyűjtögető rendellenesség a felnőttek 2-6 százalékát érinti. Egyes adatok szerint a férfiak nagyobb arányban szenvednek tőle, bár a klinikai adatok szerint a nők nagyobb valószínűséggel jelentkeznek kezelésre.

Úgy tűnik, hogy a kényszeres gyűjtögetés idővel alakul ki, az idősebb, 55 év feletti felnőtteknél háromszor nagyobb valószínűséggel fordul elő gyűjtögető magatartás, mint a fiatalabb korosztályoknál. A gyűjtögető magatartás azonban jellemzően már gyermek- és serdülőkorban megjelenik, de idővel egyre nyomasztóbbá válik.

A megnevezés a különböző dolgok gyűjtésének mintájára utal, és arra, hogy az illető képtelen elengedni a már birtokában lévő holmikat, amelyek az újszerű állapottól a teljes romlásig bármilyen kondícióban lehetnek.

Bár gyakran szeretnénk elképzelni, hogy az ilyen rendellenességben szenvedő egyének valahogy „mások” vagy „kevesebbek”, mint mi magunk vagyunk, a szakirodalom nemrégiben készült szisztematikus áttekintése igen érdekes dolgot tárt fel a gyűjtögetőkről és kognitív képességeikről.

A kontrollcsoporttal összehasonlítva nem volt különbség a gyűjtögetők és a kontrollcsoport között a következő területeken: figyelem, epizodikus memória, munkamemória, információfeldolgozási sebesség, tervezés, döntéshozatal, gátló kontroll, mentális rugalmasság, nyelvi vagy vizuospatialis képességek.

Az egyetlen terület, ahol különbség mutatkozott, a kategorizálási készség volt. Amikor arra kérik őket, hogy kezdjék el a lomtalanítást és a tárgyak kidobását, a gyűjtögetők jelentős szorongást éreznek a megtartandó és kidobandó tárgyak kategorizálása során. Így egy tétel értéke vagy egy tétel értéke/jellemzői közötti különbségtétel képessége nagyobb kategorizálási problémákra is átterjedhet.

Gyűjtők, rendetlenséget tűrők és gyűjtögetők

Íme, egy kis segítség a gyűjtő, rendetlenséget tűrő és a gyűjtögető megkülönböztetésében:

• A gyűjtők szelektíven választják ki, hogy mit akarnak hozzáadni a gyűjteményükhöz, és a tárgyaknak csoportosan van értelmük. A gyűjtés szándékot tükröz. A gyűjtők értékelik a gyűjteményük darabjait, és akár érzelmi kötődést is érezhetnek a gyűjteményükhöz. Azonban nem véletlenszerűen gyűjtik a kacatokat. Legyen szó replikákról, bögrékről, karaktertémájú tárgyakról vagy filmes emléktárgyakról, minden egyes szerzemény mögött szándék és megbecsülés áll.
• A rendetlenséget tűrő emberek a „halom a lakásban” módszerét használhatják az olyan tárgyak tárolására, amiket még nem „dolgoztak fel”. A rendetlenség lehet a piszkos ruhák vagy akár a tiszta ruhák halmai a hálószobában – egy széken, a padlón vagy az ágyon – bárhol máshol, mint a szennyesben vagy a fiókokban. Az újságok, magazinok, könyvek és a posta gyakori tárgyak voltak, amelyek zsúfolták az otthonokat, amíg ezek tartalma elektronikusan elérhetővé nem váltak. Ez a váltás talán valóban segített néhány embernek megszelídíteni a rendetlenséget. Azonban az üres szállítmányozási konténerek, csomagolóanyagok, elvitelre szánt edények, üres italos dobozok vagy palackok és piszkos edények is gyakori rendetlenséget okoznak.

• A gyűjtögetők érzelmileg kötődnek a rendetlenségükhöz, és képtelenek megkülönböztetni, hogy mi a szemét és mi a kincs. Gyakran előfordul, hogy egy szobában szemét vagy kacat keveredik olyan tárgyakkal, amelyek jelentős értéket képviselnek. A gyűjtögetők rendetlenségi vakságban szenvednek, mivel nem is képesek felismerni otthonuk egészségtelen és potenciálisan veszélyes állapotát. Az egészségügyi és érzelmi problémák gyakran megakadályozzák a gyűjtögetőt abban, hogy elhagyja otthonát, így a rendellenesség kezelésének elősegítése extra erőfeszítéseket igényelhet.

A gyűjtögető rendellenesség hat tünete

Minden gyűjtögető lehet, hogy valami nagyon egyedi dolgot gyűjt - vagy ok és ok nélkül gyűjti a kacatokat; az alábbi hat tünet azonban a rendellenesség klinikai esetének jelzője:

1. A javak elengedésének nehézségei, függetlenül azok tényleges értékétől vagy állapotától.
2. Szükségét érzi annak, hogy megmentse azokat a tárgyakat, amelyek már nem feltétlenül használhatók, és szorongást érez, amikor elengedi őket, vagy azok elengedésére gondol
3. A tárgyak elengedésének képtelensége olyan rendetlenséget eredményez, amely negatívan befolyásolja a lakótér és az életkörülményeket. A bútorok a tárgyak tárolójává válnak, a szobák pedig raktárhelyiségekké; a székek és kanapék a tárgyak tároló helyeivé válhatnak, és előfordulhat, hogy nem lehet közlekedni a lakásban, és nincs hová leülni
4. A viselkedés jelentős stresszhez vagy károsodáshoz vezet a működés több területén – a szociális, a szakmai és az otthoni egészségügyi/biztonsági körülményekben
5. A viselkedés nem vezethető vissza agysérülésre vagy más egészségügyi állapotra
6. A gyűjtögető magatartás nem vezethető vissza más mentális zavarokra, például kényszerbetegségre, depresszióra, pszichózisra vagy neurokognitív zavarokra.

(Psychology Today)

Nyitókép: Shutterstock