Csökkentheti a mellrák kockázatát egy élelmiszer
A Microbiology Spectrum című szaklapban nemrég megjelent tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, hogyan befolyásolják a lignánok a bélmikrobiom – a gyomor-bélrendszerben élő baktériumok és más mikrobák – és az emlőmirigyben lévő mikroRNS-ek (miRNS-ek) keletkezése közötti kapcsolatot.
Az miRNS-ek a sejtekben lévő gének kifejeződését szabályozó, nem kódoló RNS-ek, ami befolyásolja az ott előállított fehérjék fajtáját és mennyiségét.
„Ha ezek az eredmények megerősítést nyernek, a mikrobióta új célponttá válik a mellrák megelőzésének étrendi beavatkozással történő megelőzésében”
– mondta Elena M. Comelli, a tanulmány szerzője, a kanadai Torontói Egyetem táplálkozástudományi tanszékének docense a közleményben.
Tanulmányukban a kutatók a lenmag lignánok bélmikrobiomra való hatását vizsgálták fiatal nőstény egereken, különösen a vastagbél első részében, a cecumban található mikrobák mennyiségét és típusait.
A lenmag a lignan-prekurzorok leggazdagabb étrendi forrása, de ezek a vegyületek más magvakban, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, gyümölcsökben és zöldségekben is megtalálhatók. A növényi lignánok lenyelésével a bélbaktériumok átalakíthatják azokat más vegyületekké, amelyek felszívódnak a véráramba.
Néhány korábbi kutatás megállapította, hogy azoknál a posztmenopauzában lévő nőknél, akik nagyobb mennyiségű lignánt fogyasztanak az étrendjükben, alacsonyabb a mellrák kockázata, míg egy másik, 2010-es tanulmány szerint kapcsolat áll fenn a lignán étrendi bevitele és a mellrákban való elhalálozás alacsonyabb kockázata között.
Jo L. Freudenheim, a Department of Epidemiology and Environmental Health in the University at Buffalo’s School of Public Health and Health Professions professzora, a 2010-es tanulmány vezető szerzője szerint az új kutatás eredményei lehetséges mechanizmussal szolgálhatnak a tanulmányában látott eredményekhez.
Az új tanulmányban a kutatók kapcsolatot találtak a vakbél mikrobiom és az emlőmirigyek miRNS-kifejeződése között, amelyet a lenmag lignán összetevőket tartalmazó étrend megváltoztatott. Különösen a lignán komponensekkel etetett egereknél keletkeztek miRNS-válaszok az emlőmirigyben specifikus, beleértve az emlőrákban szerepet játszó gének szabályozásával kapcsolatos miRNS-ek termelődését.
„[Ez a tanulmány] a miRNS-ek kifejeződésének változásait mutatja az emlőben a bélmikrobiom változásával, az anyagcsere-folyamatok lehetséges változásaival, amelyek fontosak lehetnek az emlőrákban. Ez némi bizonyítékot szolgáltat egy másik lehetséges mechanizmusra, amely a bélmikrobiomot és az emlőrákot összekapcsolja”
– mondta Fruedenheim a Healthline-nak.
Azt is hozzátette azonban, hogy a miRNS-ek változása és a rák kialakulása között számos lépésnek kell megtörténnie a szervezetben, mind az egereknél, mind az embereknél. Emellett nem világos, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgált mikrobióta-profilok mennyire relevánsak a komplexebb környezetben élő emberek esetében.
Freudenheim-ék számos lehetséges mechanizmust vizsgáltak arra vonatkozóan, hogyan befolyásolhatja a bélmikrobiom az emlőrák kockázatát. Többek között befolyásolhatja például a véráramban keringő ösztrogén szintjét.
Emellett fennáll a lehetősége annak, hogy a baktériumtermékek a belekből a vérbe kerülhetnek, és hatással lehetnek más szervekre, köztük az emlőszövetre is. Továbbá a bélben lévő baktériumok az egész szervezetben gyulladást okozhatnak.
Azonban nem csak a bélmikrobák lehetnek hatással a mellszövetre.
Egy Freudenheim és a kollégái által végzett, a parodontális – egy megváltozott szájüregi mikrobiommal járó – betegséget vizsgáló tanulmányban kimutatták, hogy az összefügg a mellrák megnövekedett kockázatával. Bár az állatkísérletek, mint az új és más vizsgálatok, betekintést nyújthatnak a biológiai folyamatokba, jelentős különbségek lehetnek a kísérleti állatok és az emberek között, mutatott rá Freudenheim.
Az új tanulmány megállapításai tehát nem biztos, hogy közvetlenül alkalmazhatók az emberekre, ezért további kutatásokra, köztük embereken végzett randomizált klinikai vizsgálatokra van szükség annak kimutatására, hogy az étrend lignánokkal való kiegészítése védelmet nyújthat-e a mellrák ellen.
Nyitókép: Shutterstock
