Minden második amerikai megszegte a COVID-óvintézkedéseket

Az 1733 felnőtt válaszadó valamivel több mint 40 százaléka ismerte el, hogy megszegte a karantén szabályokat, vagy hamisan adta meg a vírus terjedésének csökkentése érdekében tett megelőző intézkedéseket, számol be róla a ScienceAlert.

A válaszadók negyede azt mondta valakinek, akivel együtt volt, vagy akivel együtt akart lenni, hogy több óvintézkedést tesz a koronavírus-fertőzés elkerülése érdekében, mint amennyit a valóságban tett. Eközben 22,5 százalékuk bevallotta, hogy megszegte a karantén szabályokat, és 21 százalékuk még akkor is elkerülte a COVID-19-tesztelést, amikor gyanította, hogy megfertőződhetett.

Az orvosi rendelőbe való belépéskor a felmérést kitöltők 20 százaléka mondta, hogy elmulasztotta megemlíteni, ha azt hitte, hogy megfertőződött, vagy tudta, hogy elkapta a vírust. A válaszadók több okot is megneveztek a tisztességtelenségükkel és az óvintézkedések be nem tartásával kapcsolatban.

Néhányan azt akarták, hogy életük „normális” legyen, mások élni akartak a szabadságukkal, vagy úgy gondolták, hogy az egészségi állapotukra vonatkozó személyes információk magánjellegűek. Sokan azt mondták, hogy egy olyan közszereplő útmutatását követik, akiben megbíznak, legyen az politikus, tudós, hír műsorvezető vagy ismert ember.

Amikor később számos államban és vállalkozásban oltási követelményeket vezettek be, sok válaszadó elismerte, hogy hazudott az oltási státuszáról.

Az okok között szerepeltek: „Nem gondoltam, hogy a COVID-19 valódi”, „Nem gondoltam, hogy a COVID-19 nagy dolog”, „Nem akartam, hogy valaki elítéljen vagy rosszat gondoljon rólam”, és „Szükségem volt arra, hogy részt tudjak venni a főiskolai órákon”.

„Egyesek azt gondolhatják, hogy ha egyszer vagy kétszer füllentenek a COVID-19 státuszukról, az nem nagy ügy. De ha – ahogyan a tanulmányunkból kiderül – közel a fele teszi ezt, az jelentős probléma, amely hozzájárul a világjárvány elhúzódásához”

– mondja Angela Fagerlin, a Utah-i Egyetem népegészségügyi kutatója.

A felmérés célja az volt, hogy kiderítsék, hol ronthatta el az Egyesült Államok a COVID-19 kezelését, és a tanulmányt kísérő videóban az egyik szerző, Alistair Thorpe elismeri, hogy vannak olyan rendszerszintű tényezők, amelyek befolyásolják a lakosság körében a tisztességtelenséget és a korlátozások be nem tartását.

A COVID-19 világjárvány megmutatta a világnak, mennyire fontos, hogy világos, következetes és megvalósítható közegészségügyi intézkedéseket hozzunk. Az is lényeges, hogy a lakosság megértse, milyen következményekkel jár, ha ezeket az intézkedéseket nem követik. Új-Zélandon például egy tavaly közzétett online felmérés szerint az ország szuper-szigorú lezárása sokaknak pozitívabb mentális egészségérzetet adott.

A közösségi szellem és az összetartás, amelyet ezekben a nehéz időkben mutattak, általában enyhítette az emberek stresszét, ahogy a koronavírus terjedésének visszaszorítását célzó, megvalósítható intézkedések meghozatala szintén nagyobb kontrollt adott a lakosságnak.

„Ez az érvelés rávilágít a világos kormányzati üzenetek döntő szerepére. Az új-zélandi kormány napi frissítéseket adott az esetszámokról, a gyógyultakról és a vizsgálatokról; a nagyfokú átláthatóság nemzetközi elismerést kapott”

– írták az új-zélandi felmérés kutatói.

Az amerikai kormány egészen másképp kezelte a koronavírus kitörését. A Trump-kormányzat 2020. február 3-án közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett. Március 13-ra az új koronavírus terjedését nemzeti vészhelyzetnek minősítették, és beutazási tilalmat léptettek életbe az Európából érkező, nem ottani lakosok számára. Emellett két hónapig, április végétől június végéig a Fehér Ház koronavírus munkacsoportja nem tartott sajtótájékoztatót.

Ez idő alatt a tesztelési és karantén követelményeket az egyes államokra bízták, és sok esetben az otthonmaradási utasítások javaslatok voltak, nem pedig kötelezőek.

Az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy nem kaptak anyagi könnyítést azok, akik nem tudtak otthonról dolgozni. Az Egyesült Államokban a munkáltatók szövetségi szinten sem kötelesek betegszabadságot biztosítani, így sok vírusfertőzöttnek kellett elhagynia otthonát, hogy megkapja a fizetését.

Ilyen körülmények között a pozitív COVID-19 teszt nem feltétlenül a gondoskodás hiányának vagy a személyes szabadság mások egészségével szembeni előnyben részesítésének köszönhető. A válaszadók 38 százaléka például azt mondta, hogy nem tudta kihagyni a munkahelyi kötelezettségét, hogy otthon maradhasson. Eközben a válaszadók 33 százaléka azt mondta, hogy azért szegte meg a karantént, mert zavarban volt a személyes találkozás szabályaival kapcsolatban.

Az a tény, hogy sok válaszadó nem tartotta nagy dolognak a koronavírust, szintén a szakértők és a nyilvánosság közötti kommunikációs zavarra utal, amelyet a jövőben orvosolni kell.

Az online minta nem teljesen reprezentatív az Egyesült Államok egészére nézve, de ez az egyik legnagyobb minta a témában eddig. Nyilvánvaló, hogy nehéz teljes mértékben megbízni a felmérés válaszadóiban, ha azok már beismerik, hogy hazudtak a múltban, de az eredmények azt sugallják, hogy az őszinteség komoly közegészségügyi kihívás, amellyel foglalkozni kell az Egyesült Államokban, és valószínűleg máshol is.

Az eredmények alapján a kutatók további tanulmányokat sürgetnek arról, hogy milyen stratégiákkal lehet a legjobban felvilágosítani a lakosságot az őszinteség és a közegészségügyi intézkedések betartásának fontosságáról.

„Ez azt is kiemeli, hogy a közegészségügyi tisztviselők, a politikai döntéshozók és a médiaszemélyiségek fontosnak tartják a bizalom és a közegészségügyi intézkedések iránti elkötelezettség előmozdítását, hogy csökkentsék a félrevezetés és a be nem tartás előfordulását és ezáltal hatását”

– tette hozzá a csoport.

Nyitókép: Unsplash