Könnyű lustának nevezni valakit, aki nem rohan egész nap, nem mond mindenre igent, vagy nem kapkodja el a döntéseit. A mindennapokban gyakran azt tartjuk szorgalmasnak, aki folyton siet, sok feladatot vállal, és mindig elfoglaltnak látszik. Közben könnyen félreértjük azokat, akik több időt hagynak a gondolkodásra, tudatosabban osztják be az energiájukat, vagy egyszerűen lassabb tempóban dolgoznak. A pszichológiai és viselkedéstudományi kutatások szerint azonban több olyan szokás is létezik, amely elsőre passzivitásnak tűnhet, valójában viszont fejlettebb kognitív működésre utalhat. Ez persze nem jelenti azt, hogy a magas intelligencia automatikusan jobb döntéseket vagy sikeresebb életet eredményez, de bizonyos mintázatok mögött érdemes mélyebb okokat keresni.

A gyors reakciót sokszor hatékonyságnak gondoljuk, ezért aki hosszabban mérlegel, könnyen tűnhet bizonytalannak vagy passzívnak. Pedig az alapos gondolkodás sok esetben éppen azt mutatja, hogy valaki nem ösztönből akar dönteni. A magasabb intelligenciájú emberek gyakrabban hajlanak a reflektív gondolkodásra. Ez azt jelenti, hogy több időt hagynak az információk feldolgozására, átgondolják a következményeket, és csak ezután lépnek tovább. Kívülről ez lassúságnak látszhat, belül viszont tudatos elemzés zajlik.

Az elvonulást sokan érdektelenségként értelmezik, pedig az egyedül töltött idő nem feltétlenül jelent bezárkózást. Vannak, akik ilyenkor tudnak igazán figyelni, tanulni, tervezni vagy egyszerűen rendezni a gondolataikat. A kutatások szerint a magasabb intelligenciájú emberek egy része kevésbé igényli a folyamatos társas jelenlétet. Ez nem jelenti azt, hogy kerülnék az emberi kapcsolatokat. Inkább arról van szó, hogy számukra az egyedüllét is értékes idő lehet, amely teret ad az önreflexiónak és a kreatív gondolkodásnak.

Aki mindig elérhető, mindig segít, és minden pluszfeladatot elvállal, könnyen tűnhet szorgalmasnak. A tudatos határhúzást ezzel szemben sokan lustaságnak vagy kényelmességnek látják. Pedig az idő és a figyelem korlátozott erőforrás. Az intelligensebb emberek gyakran jobban felismerik, mire érdemes energiát fordítaniuk, és mire nem. Ezért előfordulhat, hogy visszautasítanak felkéréseket, kihagynak programokat, vagy nem vállalnak pluszterheket csak azért, hogy megfeleljenek mások elvárásainak.

A lassabb tempót könnyű halogatásnak nevezni, de a megfontoltság sok helyzetben kifejezetten előny. Összetett problémáknál ritkán a leggyorsabb reakció vezet a legjobb megoldáshoz. Az intelligensebb emberek gyakran tudatosan lassítanak, mielőtt döntést hoznának. Több információt gyűjtenek, mérlegelik a lehetséges következményeket, és nem feltétlenül reagálnak azonnal. Ez kívülről tétlenségnek tűnhet, valójában viszont stratégiai gondolkodás is állhat mögötte. A lustaság sokszor a takarításban is megjelenik, ebben a cikkben összeszedtünk néhány hasznos tippet, amitől a lakástisztítás sokkal gyorsabb, hatékonyabb lesz. 

Sokan a hosszú munkaórákat tekintik teljesítménynek, pedig az eredmény nem mindig attól függ, ki mennyi ideig dolgozik. Az intelligens emberek gyakran inkább azt keresik, hogyan lehetne egy feladatot egyszerűbben, gyorsabban vagy jobb rendszerben elvégezni. Ez kívülről úgy tűnhet, mintha meg akarnák úszni a munkát. Valójában sokszor éppen előre gondolkodnak. Időt szánnak arra, hogy kialakítsanak egy hatékonyabb módszert, automatizáljanak egy folyamatot, vagy kiszűrjék a felesleges köröket. Így végül kevesebb energiával érnek el jobb eredményt.

(Nők Lapja)