A mindfulness egy buddhista meditációs gyakorlat, amelynek célja, hogy a jelen pillanatra összpontosítsunk: arra, mit érzünk, gondolunk vagy tapasztalunk. Az első ismert írásos bizonyíték több mint 1500 évvel ezelőttről, Indiából származik: a Dharmatrāta meditációs szútra különféle gyakorlatokat ír le, de beszámol a meditáció után fellépő mentális betegségekről is.

Az elmúlt nyolc évben a témában robbanásszerűen megszaporodtak a tudományos vizsgálatok, és az eredmények szerint a mellékhatások egyáltalán nem számítanak ritkának. Egy 2022-es, 953, rendszeresen meditáló amerikai bevonásával végzett kutatás kimutatta, hogy több mint 10 százalékuk olyan negatív hatást tapasztalt, amely legalább egy hónapig rontott az életminőségükön. Egy 2020-ban közzétett, több mint 40 év kutatásait összegző áttekintés szerint a leggyakoribb problémák között szerepelt a szorongás és a depresszió, amelyeket pszichotikus vagy téveszmés tünetek, disszociáció, deperszonalizáció, illetve erős félelem és rémület követett.

A mellékhatások olyanoknál is előfordulhattak, akiknek korábban nem voltak mentális problémáik, de akár mérsékelt intenzitású meditáció mellett is tartós panaszok léphettek fel. A nyugati világban sem új megfigyelés ez: már 1976-ban, Arnold Lazarus, a kognitív viselkedésterápia egyik úttörője is figyelmeztetett arra, hogy a meditáció indokolatlan alkalmazása súlyos pszichiátriai problémákat válthat ki – például a már említett depressziót, nyugtalanságot vagy skizofréniás dekompenzációt.

Mindezek mellett azonban számos kutatás igazolta a mindfulness jótékony hatásait is. A problémát inkább az jelenti, hogy a módszert népszerűsítő tanfolyamok, könyvek, alkalmazások és videók szinte soha nem említik a lehetséges kockázatokat.

Ronald Purser buddhista tanító 2023-as McMindfulness című könyvében már egyenesen „kapitalista spiritualitásnak” nevezte a jelenséget. Az Egyesült Államokban a meditációs iparág értéke 2,2 milliárd dollárra (kb. 803 milliárd forintra) rúg, miközben a piac vezető szereplői sincsenek tisztában a negatív hatásokkal. A mindfulness mozgalom egyik kulcsfigurája, Jon Kabat-Zinn így nyilatkozott a kutatásokról: „a pozitív hatásokról szóló vizsgálatok 90 százaléka nem megfelelő”. 

A gyakorlat iránti lelkesedés akár ateisták és agnosztikusok körében is megjelnik, akik úgy vélik, a meditáció képes békét és együttérzést hozni a világba. A média is hajlamos inkább a pozitív oldalát hangsúlyozni. 2022-ben minden idők legdrágább meditációs kutatását végezték el, amelyet a Wellcome Trust (globálisan az egyik legnagyobb egészségügyi és orvostudományi kutatásokat finanszírozó jótékonysági alapítvány – a szerk.) több mint 8 millió dollárral finanszírozott. A 2016 és 2018 között, 84 brit iskolában, több mint 8000, 11-14 éves gyereken végzett vizsgálat arra jutott, hogy a mindfulness nem javította a gyerekek mentális állapotát a kontrollcsoporthoz képest, sőt a mentális problémákra hajlamos egyéneknél kifejezetten ronthatott a helyzeten.

Ezek után felmerülhet a kérdés: etikus-e meditációs alkalmazásokat árulni, mindfulness-tanfolyamokat tartani vagy klinikai gyakorlatban használni a módszert anélkül, hogy figyelmeztetnénk a kockázatokra? A bizonyítékok szerint nem, ráadásul sok oktató egyszerűen nem hisz a negatív tapasztalatokat átélő gyakorlóknak, vagy azt tanácsolja nekik, hogy folytassák a meditációt, a tünetek pedig majd elmúlnak. A biztonságos gyakorlásról szóló kutatások viszont csak most indultak el igazán, így még nincs kidolgozott módszertan arra, hogyan előzhetők meg a mellékhatások.

Segítség azonban továbbra is van: rengeteg meditálók által létrehozott weboldalt találunk, amelyek súlyos mellékhatásokat dokumentálnak, az Egyesült Államokban ráadásul egy klinikai szolgáltatás is működik, amely kifejezetten azoknak nyújt támogatást, akik akut vagy hosszan tartó problémákkal küzdenek – mindfulness-kutató vezetésével.

Forrás: ScienceAlert