A nők nincsenek tisztában a mellrákkockázatra utaló fontos jellel
A sűrű mellszövet akár négyszer nagyobb kockázatot jelent a mellrák kialakulására. Egy új tanulmány azonban kimutatta, hogy sok nő nincs tisztában ennek kockázataival.
Mellsűrűség esetén a mellek a zsírszövethez képest több rostos és mirigyszövetből állnak, és a mammográfia során kimutathatók. A Jama Network Open című szaklapban nemrég megjelent tanulmányban 2019 és 2020 között 1858 olyan 40 és 76 év közötti nőt kérdeztek meg, akik nemrégiben estek át mammográfiás vizsgálaton, nem volt emlőrákos kórtörténetük, és hallottak a mellsűrűségről.
A kutatók azt vizsgálták, hogy a nők mennyire értékelik a mellsűrűséget a mellrák jelentős kockázataként, más, jól ismert kockázati tényezőkkel összehasonlítva, például az emlőrákos rokon, a túlsúly vagy elhízás, a napi egynél több alkoholtartalmú ital fogyasztása, a gyermekvállalás hiánya és a korábbi mell biopszia.
Annak ellenére, hogy a tanulmány szerint a mell sűrűsége 1,2-szer-négyszer nagyobb kockázattal jár a mellrák kialakulására, kevés nő érzékelte azt erős személyes kockázati tényezőnek. A megkérdezett nők 93 százaléka úgy vélte, a családi előzmények jelentik a legnagyobb kockázatot, és 65 százalékuk szerint a túlsúly vagy elhízás nagyobb kockázatot jelent, mint a mell sűrűsége.
A kutatásban résztevő nők közül 61-gyel készítettek interjút, ebből mindössze hatan mondták, hogy a mell sűrűsége hozzájárul a mellrák kockázatához, bár a legtöbb nő helyesen megjegyezte, hogy a mell sűrűsége megnehezítheti a mammográfiás felvételek leolvasását.
Arra a kérdésre, mit tehetnének a mellrák kockázatának csökkentése érdekében, a nők nagyjából egyharmada azt mondta, nem biztos benne, hogy lehetséges-e csökkenteni a mellrák kockázatát, vagy nem tudta, milyen intézkedéseket tehetne.
Valójában számos intézkedést tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük a mellrák kialakulásának kockázatát. Az emlőszűrés, más néven mammográfia, az emlőről készült röntgenfelvétel, amelyet a nőknél az emlőrák kimutatására használnak. A mammográfiával kimutathatók a mellrák egyébként láthatatlan, nem tapintható jelei vagy tünetei, illetve a mellrákot a csomó vagy a mellrák egyéb jeleinek észlelése után is ellenőrizni lehet.
Az Amerikai Rákellenes Társaság javaslata szerint a 45 és 54 év közötti nőknek minden évben részt kellene venniük mammográfiás vizsgálaton. A 40 és 44 év közötti nőknek lehetőségük van a korai szűrés megkezdésére is, az 55 éves és idősebb nők pedig áttérhetnek a kétévente történő mammográfiás vizsgálatra, ha úgy döntenek.
A 40 éves és idősebb nők közel felénél, akik mammográfiás vizsgálaton vesznek részt, a Nemzeti Rákkutató Intézet megállapította, hogy sűrű a melle. Ez gyakran örökletes, de olyan nőknél is előfordulhat, akik fiatalabbak, hormonpótló terápiát szednek, vagy alacsonyabb a testsúlyuk.
Bár a mell sűrűsége megnehezítheti a mammográfia értelmezését, utóbbi egy újabb típusa, a digitális emlő tomoszintézis – vagy 3D mammográfia – a közelmúltban úgy tűnt, hogy hasznosabb a sűrű mellű nőknél.
Más tanulmányok kimutatták, hogy az olyan képalkotó vizsgálatok, mint az ultrahang vagy a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) segíthetnek megtalálni néhány olyan mellrákot, amely a mammográfián nem látható. A szakértők még nem javasolták határozottan, hogy a sűrű mellű nőknek további szűrővizsgálatokon kellene részt venniük, az amerikai A USPSTF (U.S. Preventive Services Task Force) mellrákszűrésről szóló ajánlási nyilatkozata szerint. Azoknak, akiknek sűrű emlőjük van, beszélniük kell egészségügyi szolgáltatójukkal az emlőrák kialakulásának személyes kockázatairól.
Nyitókép: Shutterstock
