Így csökkenthetjük a neuroticizmus káros hatásait
A cselekvés megbecsülésének megtanulása fontos módja a neuroticizmus káros hatásainak csökkentéséhez. A magas szorongás- és neuroticizmus-tartalmú emberek nem szeretnek cselekedni – derül ki a kutatásokból.
Amikor az életben kisebb-nagyobb döntésekkel szembesülnek, a neurotikus emberek hajlamosak elkerülni a cselekvést. Ennek természetesen néha negatív következményei is lehetnek.
„Azok az emberek, akik érzelmileg kevésbé stabilak, kevésbé pozitívan viszonyulnak a cselekvéshez és pozitívabban a tétlenséghez. Továbbá a szorongás volt elsősorban felelős a neurotikus egyének cselekvéssel szembeni kevésbé pozitív attitűdjéért. A neuroticizmus és a cselekvéssel szembeni kevésbé pozitív attitűdök közötti kapcsolat azoknál az egyéneknél volt a legerősebb, akik inkább kollektivista, mint individualista meggyőződéseket vallottak”
– ismertették a szerzők az eredményeket, melyek 19 különböző országban végzett felmérésekből származnak.
A kutatásban közel 4000 embert kérdeztek meg a cselekvéshez és a tétlenséghez való hozzáállásukról, valamint a depresszióról, a szorongásról és a neuroticizmusról.
A tanulmány szerzői szerint a neurotikus emberek számára nagyon fontos megtanulni a cselekvés értékelését.
„Azoknak, akik a neuroticizmus káros következményeinek csökkentésében érdekeltek saját életükben, el kellene gondolkodniuk azon, hogy a cselekvéshez való hozzáállásuk hogyan befolyásolhatja viselkedésüket. Ha megtanulják értékelni a cselekvést, képesek lehetnek megváltoztatni a neuroticizmussal és szorongással összefüggő számos negatív viselkedést – például, hogy lefagynak, amikor cselekedniük kellene, vagy visszahúzódnak a stressztől ahelyett, hogy proaktívan kezelnék azt.”
A szerzők hozzátették, hogy az eredmények megalapozzák a neurotikus cselekvéselkerülés negatív következményeinek tanulmányozására és megelőzésére irányuló új módszerek megtalálását.
„Konkrétan a cselekvésnek való kitettség növelése elegendő lehet a proaktív viselkedés elkerülésére irányuló tendenciák leküzdéséhez.”
(PsyBlog)
Nyitókép: Shutterstock
