5 árulkodó jel, hogy szabotálod magad a párkapcsolatodban

Az önszabotázs a kapcsolatokban sokféleképpen jelentkezhet. De a lényege, hogy olyan gondolatokat és viselkedési formákat foglal magában, amelyek tönkreteszik a valódi kapcsolat esélyeit, hogy megvédjék magukat

− mondja Idit Sharoni, párterapeuta és a Relationships Uncomplicated podcast házigazdája. Más szóval, ez az a feltételezés, hogy „ha előbb szakítok velük, akkor nem fogok sérülni”. Vagy „mivel úgy érzem, hogy ez »túl jó ahhoz, hogy igaz legyen«, biztosan valami rossz fog történni”.

De miért rontana el valaki szándékosan egy jó dolgot? Nos, az, hogy szeretsz valakit, szuper sebezhetővé tesz − és néha éppen annak a személynek az ellökése, aki olyan nagy hatalmat gyakorol a szíved felett, lehet egy stratégia arra, hogy érzelmileg biztonságban maradj.

Ez az ösztön, amely gyakran nem szándékos, eredhet múltbéli traumából, az elhagyástól való félelemből vagy bizonytalanságból, hogy nem „érdemelsz” egészséges szeretetet”

− magyarázza Sharoni. Hosszú távon azonban a kötődés előli menekülés nem fog megvédeni: csak megfoszt az örömtől, ami a hiteles, szeretetteljes megtapasztalásból fakad.

Ha ezek az önpusztító minták ismerősnek tűnnek, fontos, hogy felismerd, mikor esel bele. Az alábbiakban terapeuták osztják meg az önszabotázs legjellemzőbb jegyeit a kapcsolatokban, amelyekre érdemes odafigyelned, hogy ne tartsd magad távol attól a szerelemtől, amit megérdemelsz.

​1. Irreális elvárásokat támasztasz a partnereddel szemben

Az egy dolog, hogy tudod, mit akarsz. Lehet, hogy az „álom” partnerednek stabil állása van, amit szeret is, vagy ugyanazokat a politikai nézeteket vallja, mint te. De más dolog olyan elvárásokat felállítani, amelyek annyira elérhetetlenek, hogy senki sem tudna megfelelni nekik.

Ha folyamatosan túl magasra teszed a lécet (majd ezt ürügyként használod fel arra, hogy elsétálj), az az önszabotázs egy formája lehet, mivel a partneredet kudarcra ítéled. Ez azt jelenti, hogy nem kötelezed el magad valaki mellett, akit őszintén kedvelsz, hacsak nem pontosan ugyanazok a hobbijai és életcéljai, mint neked. Elkezdesz vadászni arra, hogy mi a „rossz” vele kapcsolatban.

​2. Nagy vitákat szítasz a legapróbb problémák miatt

Normális, hogy bosszankodsz apró dolgokon, amiket a partnered tesz vagy nem tesz. De ha folyamatosan aránytalanul felfújod a viszonylag jelentéktelen dolgokat, az az önszabotázs alattomos jele lehet. Például veszekedni kezdesz arról, hogy milyen „lusta” és „inkompetens” a másik, amiért nem viszi le a szemetet, ahelyett, hogy egyszerűen emlékeztetnéd őt. Az időnkénti túlreagálás nem feltétlenül piros zászló. De ha gyakran csinálsz a semmiből elefántot, vagy bántó viselkedésformákhoz folyamodsz, érdemes megkérdezni magadtól: tényleg ennyire ki vagyok akadva, vagy csak azért teremtek konfliktust, hogy „teszteljem” a kapcsolatom erejét?

​3. Visszavonulsz, amint komolyra fordulnak a dolgok

Sajnos a gondtalan mézeshetek szakasza nem tart örökké. A realitás előbb-utóbb beköszönt, és előfordulhat, hogy vitákkal vagy komoly beszélgetésekkel kell foglalkoznotok a „következő lépésekről” − például egymás szüleivel való találkozásról vagy a kizárólagosságról. Természetesen nem azt mondjuk, hogy mindig izgatottan kell várnod ezeket a felnőtt, néha kényelmetlen beszélgetéseket. De jobb, ha az őszinte gondolataidat és érzéseidet közlöd a partnereddel, akár az együttélés miatt aggódsz, akár csak az első nagy veszekedés után érzed magad szomorúnak.

A másik oldalról viszont a potenciálisan kellemetlen és sebezhető beszélgetések elkerülése azt jelezheti, hogy felesleges akadályokat állítasz a kapcsolatod fejlődésének útjába. Ugyanígy az is előfordulhat, hogy minden apró nézeteltérést oknak tekintesz a szakításra.

​4. Folyamatosan bizonyítékra van szükséged, hogy szeretnek − még akkor is, ha jól mennek a dolgok

Még mindig szeretsz? Vonzódsz hozzám? Biztos vagy benne, hogy velem akarsz lenni? Normális dolog, hogy bizonyos mértékig vágysz a partnered megerősítésére. De tegyük fel, hogy már azt mondta, hogy szeret téged, mégis folyton azt kérdezed: „Biztos vagy benne?”, és továbbra is megkérdőjelezed az érzéseiket még az álmaid romantikus randija után is. Ezekben az esetekben az állandó megerősítéskeresés az önszabotázs finom jele lehet.

Ha ez az önbizalomhiány mintává válik, az azt üzeni a partnerünknek, hogy nem bízunk meg benne − vagy a kapcsolatunkban − teljes mértékben. Ez idővel feszültséghez és nehezteléshez vezethet: lehet, hogy elkezdenek titkolózni előled, mert attól tartanak, hogy az őszinteségükkel tönkretehetik az amúgy is ingatag alapokat. De az is előfordulhat, hogy elmegy a kedvük a szeretet kimutatásától, ha az értelmetlen erőfeszítésnek tűnik.

​5. Hallgatással vagy más passzív-agresszív viselkedéssel „bünteted” őket

Bármennyire is utáljuk beismerni, valószínűleg sokunkkal előfordult már, hogy csak azért voltunk ridegek vagy hallgattunk, hogy „teszteljük”, észreveszi-e a partnerünk, és rendbe hozza-e a dolgokat.

Könnyű taktikának tűnhet, hogy felmérjük a szeretetüket és figyelmüket, de ha ezeket a kis elmejátékokat arra használjuk, hogy „bebizonyítsuk”, mennyire törődik velünk, az nem hozza meg a kívánt közelséget és megnyugvást. Valójában ez eltaszíthatja őket.

Még ha valaki tényleg, igazán szeretne is veled lenni, akkor sem gondolatolvasó − vagyis valószínűleg fogalma sincs, miért viselkedsz ridegen és távolságtartóan. Így ahelyett, hogy közelebb hoznád őket, az elhallgatás épp az ellenkező hatást váltja ki, összezavarja, bizonytalanná teszi a partneredet, vagy ami még rosszabb: teljesen kétségbe vonja a kapcsolatotokat.

Forrás: Glamour UK

Nyitókép: Shutterstock