Padon ülő idősebb férfi kutyájával

A háziállatok segítenek megvédeni az agyadat, ahogy öregszel

Egy 50 év feletti amerikai felnőttek körében nemrég végzett tanulmány kimutatta, hogy akiknek több mint öt éve volt háziállatuk, jobban teljesítettek a kognitív memóriateszteken, mint akik anélkül éltek.

A Michigani Egyetem megállapításai szerint az úgynevezett „háziállat-hatás” nemcsak a belek és a szív, hanem az öregedő agyunk egészségében is szerepet játszhat. Az eredmények egy 2010 és 2016 között végzett országos reprezentatív felmérésen alapulnak, amely többek között több mint 20 000, 50 év feletti felnőttet kérdezett meg háziállat-státuszukról.

Az eredményeket évekkel később felhasználva a kutatók kimutatták, hogy azok, akik azt jelölték, hogy van háziállatuk, érdekes különbségeket mutattak kognitív eredményeikben a hatéves vizsgálati időszak alatt. A hatás csak a 65 év feletti résztvevőknél volt nyilvánvaló – ebben a korban szoktak megjelenni a demencia tünetei.

Ha egy ilyen korú személynek több mint öt éve volt háziállata, a kutatók azt találták, hogy a szavakra vonatkozó rövid és hosszú távú memóriájuk sokkal jobb volt, mint azoké, akiknek nem volt háziállatuk, de hasonló korúak voltak.

A hatéves időszak során minden alkalommal, amikor a résztvevőket tesztelték, a kedvtelésből tartott állatok csoportja jobb eredményeket mutatott, még akkor is, amikor elkerülhetetlenül idősödtek.

Az eredmények csak egy összefüggést mutatnak, nem pedig egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a „háziállat-hatás” valóban létezik. Lehetséges például, hogy a jobb kognitív funkciókkal rendelkező emberek nagyobb valószínűséggel tartanak fenn hosszabb ideig tartó háziállat társakat az életük későbbi szakaszában.

Ennek ellenére a tanulmány számos olyan, a közelmúltban készült tanulmányhoz csatlakozik, amelyek szerint a háziállat jót tesz az embernek. Számos elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy miért van ez így, amelyek mindegyike még nem bizonyított.

A kutyatartás miatt például az állattulajdonosok valószínűleg kénytelenek többet mozogni, a napi mozgás pedig szorosan összefügg az agy egészségével és a funkcionális hosszú élettartammal. Az állatok új baktériumokat is bevisznek a háztartás vérkeringésébe, ami javíthatja a bélrendszerünk egészségét. A bél-agy kapcsolatnál a tudósok nemrégiben jöttek rá, hogy sokkal fontosabb, mint azt korábban gondoltuk.

De az is lehet, hogy a háziállatok egyszerűen boldoggá tesznek minket. A tanulmányok szerint egy állat jelenléte az életünkben enyhítheti a magányt és enyhítheti a krónikus stresszt, ami idős korban még fontosabb lehet. Bizonyított, hogy az elszigeteltség megváltoztathatja agyunk szerkezetét és működését.

A demencia gyakori kockázati tényezői közé tartozik a fizikai inaktivitás, az elszigeteltség, a szív- és érrendszeri betegségek, a depresszió/szorongás és a krónikus stressz.

Azonban, míg a legtöbb, a háziállattartással kapcsolatos tanulmány arra összpontosított, hogy a kutyák vagy macskák hogyan hatnak az érzelmeinkre és a fizikai egészségünkre, sokkal kevesebb vizsgálta azt, hogyan hatnak a háziállatok a gondolkodási képességünkre.

E tanulmányok némelyike nemleges eredményt hozott. A michigani kutatók szerint azonban ez azért van így, mert a háziállatok hatása az agyunkra csak késleltetve fejti ki hatását, és a legtöbb korábbi tanulmányban ismeretlen kutyákkal való rövid interakciókat használtak a hatás tesztelésére.

Ahogyan pedig mindannyian tudjuk, a magányt nem lehet legyőzni egy nap alatt, a barátság sem egyetlen simogatásban épül fel. A gazdik kedvenceik körül alakítják napjaikat, és ezek az állattársak életünk szinte minden területére hatással lehetnek.

Ha egész nap van kivel beszélgetni, még ha nem is embertársról van szó, az edzheti agyunk verbális hálózatait. A háziállatok fiatalon és fitten tarthatnak minket belülről és kívülről egyaránt.

(ScienceAlert)

Nyitókép: Shutterstock