A pánik belső erőt adhat
Az elmúlt néhány évben előfordulhatott, hogy hamis pozitív COVID-19 tesztünk lett. Ez akkor fordul elő, amikor a teszteredmény pozitív, holott nem voltunk koronavírusosak. Az is előfordulhat, hogy volt már hamis negatív tesztünk, amely szerint nem voltunk betegek, miközben valójában fertőzöttek voltunk.
E két lehetőség közül melyik a jobb?
Az orvostudomány világában a téves pozitív jelzések bosszantóak lehetnek, de általában biztonságosabbak, mert arra késztetik az embereket, hogy a szükségesnél több óvintézkedést tegyenek. Másrészt a hamis negatív eredmények kifejezetten veszélyesek lehetnek, mivel tévesen azt jelzik, hogy minden rendben van, holott valójában olyan probléma van, amelyet kezelni kell.
Ha tévesen pozitív lett a COVID-19 tesztünk, a legrosszabb esetben otthon maradtunk, amikor akár ki is mozdulhattunk volna. Ha hamis negatív eredményt kaptunk, akkor lehet, hogy a tudtunkon kívül megfertőztünk másokat.
Ebből a szemszögből nézve a pánik nagy áldás, ahogy a pánikbetegség is, mondja David H. Rosmarin klinikai szakpszichológus és a Harvard Medical School pszichológiai tanszékének docense. Elmondása szerint a pánikbetegség ténye azt jelzi, hogy a harc-vagy-menekülés rendszere, más néven a félelemreakció, megfelelően működik. A harc vagy menekülés az, ami biztonságban tart minket egy tényleges vészhelyzet esetén.
„A pániktünetek, amiket tapasztalunk, egyszerűen egy hamis pozitív félelemreakció”
– mondja Rosmarin.
A félelem és a pánik tünetei feltűnően hasonlóak, mert mindkettő a fenyegetés fiziológiáját érinti. Amikor a biztonságunkat fenyegető veszélyt érzékelünk, adrenalin választódik ki a véráramunkba, ami egy sor hatást eredményez:
- A pupillák kitágulnak, hogy kitágítsák a látómezőt és fokozzák az érzékelést
- Az emésztőrendszer lelassul, hogy az energiát az izmokhoz és az életfontosságú szervekhez irányítsa
- A vér a végtagokból a törzsbe terelődik, hogy segítse a szervek optimális működését
- Az izomrostok megfeszülnek, hogy felkészüljön a nagyobb erejű cselekvésre
- A szívritmus megemelkedik, hogy több oxigéndús vér keringjen az izmokhoz (ami lehetővé teszi számukra, hogy erősebben és gyorsabban reagáljanak)
- A légzési sebesség megnő, hogy a megnövekedett oxigénszükségletet ellássa.
A félelem mindezen tünetei segítenek abban, hogy észrevegyük a veszélyt, és cselekvésbe lendülve reagáljunk rá. A félelem tehát bizonyos szintig jó dolog.
A félelem és a pánik között csak az a különbség, hogy az előbbi valós fenyegetésen alapul, míg az utóbbi szükségtelen.
„Bármi, ami olyan erős, mint a félelemreakció, időnként túlműködik. De jobb egy hamis pozitív, mint egy hamis negatív”
– fogalmazott Rosmarin.
Összefoglalva, a pánik sokkal kevésbé veszélyes, mint gondolnánk, és olyan belső erőt képvisel, amely megmentheti az életünket. Ennek az egyszerű ténynek a végiggondolása óriási különbséget jelenthet szorongásunk csökkentésében, amikor szorongunk.
Nyitókép: Shutterstock
