Kutatások során azt mutatták ki, hogy a fiatalabb generációk körében sokkal több embernél mutatkoznak a rövidlátás tünetei, ennek hátterében pedig sok esetben a megemelkedett tanulási kedv, valamint a digitális képernyők előtt töltött órák állnak.
A teszteket 107 442 páciens részvételével végeztek el a Egyesült Királyságban. Végeredményként azt állapították meg a szakértők, hogy tíz százalékkal nagyobb valószínűséggel rövidlátók az 1960-as évek végén született emberek, mint azok, akik három évtizeddel korábban jöttek a világra.
A legidősebb kategóriába soroltak 1939 és 1944 között születtek, nekik 12,6 százalékuknál már gyerekkorban jelentkeztek a rövidlátás problémái, míg 7,4 százalékuknál csak a későbbi években. A legfiatalabbak (1965 és 1970 között születettek) körében 5,6 százalék volt a fiatalkori rövidlátók száma, míg a másik szám 13,6 százalékra emelkedett.
Összességében a legidősebbektől a legfiatalabb korosztályba tartozókig a rövidlátók aránya 20 százalékról 29,2 százalékra nőtt. Vizsgálatokkal azt is alátámasztották, hogy ezek a tendenciák megfelelő közegészségügyi kezdeményezésekkel megváltoztathatók— írta a ScienceAlert.
A folyamatosan romló statisztika okára három fő tényezőt osztottak meg: a gyermekkori táplálkozási szokások változásai, a digitális képernyők előtt töltött idő növekedése, valamint a tanítási módszerek változásai.
Fotó: Unsplash/David Travis
Egyre több diák marad benne a tanítási rendszerben 18 éves kora után, ez pedig több tanulási időt, szobákban kuksoló órákat eredményez, és sokkal kevesebb szabadtéri programot. Rengeteg intézmény tért át digitális tanításra, vagy szereltek fel kivetítőket/okostáblákat a tantermekbe, amelyek tovább növelték a képernyők előtt töltött órák — amúgy is magas — számát.
Bár ezek a számok aggodalomra adhatnak okot, az orvosok szerint ez a hanyatlás megállítható, a jövőben pedig akár javítható is lesz, odáig viszont még sok tesztet kell elvégezni.
Nyitókép: Unsplash/Andreas Haslinger
